Felelősségbiztosítás mértéke

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő szerződéskötés feltételeként előírhatja az építési beruházáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítást? Ez esetben is alkalmazandó a 75%-os mértékre vonatkozó szabály?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint igen, a felelősségbiztosítás megléte a nyertessel való szerződéskötés feltételeként is előírható. Ez esetre ugyanakkor sem a Kbt., sem az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Műemléki épületre vonatkozó referencia értelmezése

Kérdés: Hogyan értékelhetem azt a referenciát, melyet egy kínai ajánlattevő hoz műemléki épületen végzett munka vonatkozásában? Elképzelhető, hogy a hazai szabályok alapján mást tekintünk műemléki épületnek. Ebben az esetben a műszaki egyenértékűség szabályát hogyan tudom alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a műszaki egyenértékűség szabálya vonatkozásában kifejezetten kitér az építmény jellegét tekintve hasonló műszaki tartalmú létesítményre. Valójában ebben az esetben az építmény jellegének meghatározását automatizmusként veszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben is hivatkozott 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet a 2021-2027. programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 48. pontja kifejezetten az uniós értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Műszaki megfelelés vizsgálata

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő közbeszerzési dokumentumban foglalja össze mindazokat az elvárásokat, amelyekre tekintettel a gazdasági szereplők megteszik ajánlatukat.Az erre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 57. §-a tartalmazza, a kérdés tekintetében az (1) bekezdés b) pontja releváns, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] Az első vizsgálandó kérdés, hogy az ajánlatkérő lehetővé tette-e a többváltozatú (gyakorlatban: "alternatív") ajánlattételt. A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban tünteti fel, hogy engedélyezi-e (vagy előírja-e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Kizárólagos jogosult nyilatkozata a gyártó helyett

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozhat-e a gyártó helyett, amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten gyártói nyilatkozatot kér? Az ajánlattevő azt írja, hogy kizárólagos jogosultnak számít, ezért ő nyilatkozhat, és egyébként az ajánlatkérő a gyártót nem definiálta.
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az ajánlatkérő előírta a gyártói nyilatkozatot, és nem időközben, az eljárás során merült fel egy olyan nyilatkozati igény, melyre az eljárási dokumentumok nem utaltak. Véleményünk szerint a gyártói nyilatkozat nem helyettesíthető a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Év elején kötöttünk szerződést gépjármű karbantartásra. A karbantartó cég kapacitást biztosítóként 5 szakembert vont be az eljárásba, nemrégiben azt jelezte, hogy 2 szakember megvált a cégtől, és helyettük újakat vonna be. Ez lehetséges? Mi a módja a bevonásnak?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás során biztosított kapacitásnak az eljárás során, az alkalmasság igazolása területén van kiemelt jelentősége. A nyertes ajánlattevőnek az általa megjelölt kapacitást be kell vonnia a szerződés teljesítésébe. Erre tekintettel, ha az ajánlatban megjelölt kapacitás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] A műszaki egyenértékűség szabálya eredetileg az alábbiak szerint szólt a Kbt. szerint:"3. § 30. műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

ISO-minősítés mint egyéb információ

Kérdés: Különböző rendszertanúsítványok meglétének (ISO 9001, 14001, 45001, 37001) feltételét eddig mindig az egyéb információk között láttam csak, nem alkalmassági követelményként. Van esetleg lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő alkalmassági követelményként írja ki az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Igen, előírható, mivel a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet lehetővé teszi. A Korm. rendelet 21. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Kapacitást biztosító szervezet bevonásának mértéke

Kérdés: Az előszerződésben a felek nem rögzítettek semmilyen teljesítési százalékot, sőt műszaki tartalmat sem határoztak meg abban. Van-e a Kbt. szerinti kötelező teljesítési százalék/összeg előírva, amelyre feltétlenül szerződnünk kell vele a kapacitást biztosítóval?
Részlet a válaszából: […] Az alapszabály esetünkben a Kbt. 138. § (2) bekezdéséből következik, amely mennyiségi szempontokat nem rögzít az alábbiak szerint:"138. § (2) * Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.
1
2
3
10