Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásokra a Kbt.-nek a szerződésekkel kapcsolatos Ötödik részét kell alkalmazni, így a keretmegállapodások módosítására a 141. § (2), (3), (4) és (6) bekezdésében foglaltak az irányadók.A hivatkozott rendelkezéseket áttekintve, úgy ítéljük meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 143. §-ában rögzíti, mely esetekben kell vagy lehet a közbeszerzési szerződést megszüntetni, mely szabályok egészítik ki azokat a megszüntetési okokat, melyeket a szerződő felek egyébként is meghatároztak a szerződésben. Tekintsük át azokat a kizáró okokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésének határidejére vonatkozó jogalapok esetfüggők, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy mely jogalap a biztos megoldás a szerződés módosítása során. Két vonatkozó jogesetet érdemes egymás mellett ismertetni példaként, hogy alátámasszuk, az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Alkalmasság a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés teljesítése során

Kérdés: A 2011. évi Kbt. alapján kötött szerződés teljesítése során szakember cseréje vált szükségessé. Az új szakembernek (szakemberrel együtt a vállalkozónak) melyik időponttól kell megfelelnie a kiírás szerinti alkalmassági követelményeknek: már az ajánlat beadásakor visszamenőlegesen, vagy – célszerűen – elegendő a csere időpontjától? A két időpont például a tapasztalat éveinek száma szempontjából lényeges különbséget jelent a megfelelést illetően. Kérdésünk továbbá, hogy a válaszuk szerinti álláspont általánosan elfogadott-e, hivatkozhat-e rá vállalkozó a kérelmében?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 128. §-ának (3) bekezdésében az alábbiak szerint fogalmazott:Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Teendők alvállalkozó felszámolás alá kerülése esetén

Kérdés: A 10 százalék alatti alvállalkozóm felszámolás alá került. Van-e ezzel kapcsolatban bejelentési kötelezettségem az ajánlatkérő felé a szerződés teljesítésének szakaszában?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az érintett alvállalkozó az alábbi kizáró ok hatálya alá került, a továbbiakban nem vehet részt a teljesítésben.A közbeszerzési törvény 56. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Nem nyertes cég belépése az eljárásba a nyertes cég alvállalkozójaként

Kérdés: Két cég indult egy pályázaton. A nyertes cég szeretné a megnyert munkához igénybe venni a másik nem nyert cég 10 százalék felett megjelölt alvállalkozóját. Megteheti-e ezt, és milyen mértékben alkalmazhatja a nem nyertes céget?
Részlet a válaszából: […] A többszörös megjelenés tilalmába az ajánlattétel során sem ütközik az, ha két ajánlattevő azonos alvállalkozót jelöl meg ajánlatában, az alábbiak szerint.Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ugyanabban a közbeszerzési eljárásban, részajánlat-tételi lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

10 százalék feletti, bejelentett alvállalkozó mellőzése

Kérdés: Az ajánlat benyújtását követően dönthetünk-e úgy, hogy a szerződés teljesítéséhez mégsem veszünk igénybe alvállalkozót? (10 százalék feletti alvállalkozó-igénybevételt jeleztünk az ajánlatban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fontos főszabálya, hogy az ajánlattevőnek kell teljesítenie. A közbeszerzési törvény 128. §-ának (2) bekezdésben azonban mindez kiegészül azon alvállalkozó közreműködési kötelezettségével, aki/amely az alkalmasság igazolásában részt vett. Van lehetőség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Alvállalkozók nevesítése, igénybevétele

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a 10 százalék alatti alvállalkozót nem kell nevesíteni, csak megjelölni azt a munkarészt, melynek teljesítésében részt vesz. Nem áll ellentétben ezzel a szerződésnek az a rendelkezése, miszerint az ajánlattevő (vállalkozó) köteles az ajánlatkérőt (megrendelőt) előzetesen tájékoztatni a munkák azon részéről, amelyek tekintetében alvállalkozói szerző­dés(eke)t kíván kötni? Továbbá, hogy csak a megrendelő által jóváhagyott, megrendelőnek bemutatott alvállalkozók vehetők igénybe?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem írja elő a fentieknek megfelelően az alvállalkozó jóváhagyását, de előírja az alvállalkozó-csere esetében történő jóváhagyást az alábbiak szerint:– a közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
1
2
3
8