Árlejtésről szóló tájékoztató közzététele

Kérdés: Köteles-e ajánlatkérő az elektronikus árlejtésről külön tájékoztatót közzétenni, ha azt csak az EKR-ben lehet lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. valóban csak az EKR-ben teszi lehetővé árlejtés alkalmazását. Ez következik a Kbt. 40. § (1) bekezdése szerinti főszabályból, továbbá abból, hogy a 41. § nem tesz lehetővé eltérést árlejtés esetében."40. § (1) A közbeszerzési és koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Keretmegállapodás lehetősége központi beszerző szervezet általi dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén

Kérdés: Hogyan értendő a 168/2004. számú Korm. rendeletben az, hogy DBR-ben keretmegállapodást indít az ajánlatkérő? Valóban van erre lehetőség? Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. Korm. rendelet 26. §-ának (3) bekezdése valóban utal arra, hogy amennyiben a központi beszerző szervezet dinamikus beszerzési rendszert alkalmaz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Keretmegállapodás indítása a Kbt. 115. §-a szerinti eljárással

Kérdés: Lehet-e a 115. § szerinti eljárással keretmegállapodást indítani?
Részlet a válaszából: […] A 2021. február 1-jei változással érintett 115. § szerinti előírás nem változik abban a tekintetben, hogy nem utal az eljárás más lehetőségre, mint a nyílt vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására. A kérdés releváns, hiszen az EKR lehetővé teszi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Árlejtés alkalmazása keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásban – a becsült érték 2,3 Mrd forint – az ajánlatkérő építési beruházás keretében licitet folytat le minden egyes újraversenyeztetés kapcsán. Jogszerű-e az eljárása, megteheti-e ezt? Az eljárás lehet 2017-es, 2018-as és 2019-es is, illetve vonatkozhat 2020-ra. Változtat-e mindez a kérdés jogi megítélésén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett licit vélhetően elektronikus árlejtés, melyet a keretmegállapodásos eljárás második részében bonyolít le az ajánlatkérő. A keretmegállapodásos eljárás esetében az árlejtés alkalmazása a Kbt. 108. § (2) bekezdésének b) pontja alapján lehetséges,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az ajánlatkérő vélhetően olyan értékelési szempontrendszert alkalmazott, amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Elektronikus árlejtés az EKR-ben

Kérdés: Jól értelmezem, hogy az elektronikus kormányrendeletben a 28. §-tól a 33. §-ig minden szakasz az elektronikus árlejtésről szól? Ha igen, ez azt jelenti, hogy minden eljárásban lesz elektronikus árlejtés?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendeletben a 28-33. §-ig valóban az elektronikus árlejtés szabályait részletezi a jogalkotó, hasonlóan ahhoz, ahogyan a korábbiakban már 2007-től lehetett lebonyolítani ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott rendelkezés a Kbt. kötelező elektronikus közbeszerzésre utaló 40. §-a mellett kitér arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
1
2
3
…
8