Érvénytelen ajánlat mint irat

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban, hogy amennyiben az ajánlat érvénytelen, az mégis "irat"-nak minősül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlatkérő dokumentálási kötelezettsége aközbeszerzési eljárás teljes spektrumára kiterjed, így az ajánlatkérő azértírja elő az érvénytelen ajánlat iratnak minősítését, hogy egyértelművé tegye,dokumentálási és egyben megőrzési kötelezettsége az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Szolgáltatások meghatározása, értelmezése

Kérdés: Milyen szolgáltatásokat kell érteni a Kbt. 4. számú melléklet 27. kategóriájában lévő, egyéb szolgáltatások alatt? Ennek alapján minden olyan szolgáltatásra, ami nem tartozik a 17-26-os kategóriákba, arra irányadók a 4. számú mellékletre vonatkozó kedvezőbb szabályok, vagyis elég egyszerű eljárást lebonyolítani uniós értékhatár felett?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb szolgáltatások azon szolgáltatások, melyek nemérthetők bele a 26., a kérdésben szereplő kategóriát megelőző kategóriába.Mivel könnyebbséget jelenthet a 4. melléklet szerinti értelmezés a kérdésben isérintett nemzeti eljárás lebonyolítása miatt, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Iratőrzési szabályok a közbeszerzésben

Kérdés: Az ajánlatkérő köteles-e, és ha igen, meddig köteles megőrizni egy adott közbeszerzési eljárás iratait? Azonos-e ez az időtartam az adójogszabályok szerinti iratőrzési idővel?
Részlet a válaszából: […] Az iratőrzési kötelezettséget a Kbt. a közbeszerzésieljárások vonatkozásában önállóan szabályozza, nem utal vissza más törvényekre- így például adójogszabályra sem. A közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljáráselőkészítésével, lefolytatásával és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőknek a Kbt. előírásai alapján elsősorban elő kell készíteniük közbeszerzési eljárásaikat. Az ajánlatkérőnek azonban már ezt megelőzően meg kell határoznia mind a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Tulajdonjog építési koncesszió esetén

Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.