Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok közül a kartellel kapcsolatban két kizáró ok jöhet szóba az alábbiak szerint:A Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Versenytársak befolyásolása közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Adott tenderen egy potenciális ajánlattevő a közbeszerzésben várhatóan részt vevő ajánlattevőknek körlevelet küldött. A körlevél lényege az volt, hogy a címzettnek vállalnia kellett, hogy ha indul a tenderen, és megnyeri azt, akkor a beszerezni kívánt áru egy részét (igen nagy hányadát) a körlevelet kiküldő ajánlattevőtől szerzi be. Ez az eljárás minek minősíthető a közbeszerzés szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A körlevelet kiküldő potenciális ajánlattevő a jelzett magatartásával befolyásolni kívánta, vagy ténylegesen befolyásolta versenytársait, attól függően, hogy a potenciális ajánlattevők a körlevélben foglaltakat hogyan fogadták.Ez a magatartás akkor ütközik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alvállalkozó definíciója az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] Ha a tervező bevonása sérti az összeférhetetlenségi szabályokat, az mindenképpen aggályos. Amennyiben tehát a tervező közvetlen módon bevonásra került az eljárás előkészítésébe, úgy nevesítése esetében az ajánlattevőt az ajánlatkérő kénytelen lesz kizárni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.