Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. fogalomrendszerében a természetes személy is a gazdasági szereplő fogalom alá tartozik, amennyiben az adott beszerzési piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja (Kbt. 3. § 10. pont). A természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Közbeszerzési szakértelem egybeszámítása

Kérdés: Az új szabályoknak megfelelően állami közbeszerzési szaktanácsadót (ÁKSZ-ot) alkalmazunk munkavállalóként. Szükségünk volna azonban további közbeszerzési tanácsadás igénybevételére. Hogyan kell a beszerzés becsült értékét számítani, figyelembe kell venni az ÁKSZ-tevékenység értékét is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja alapján a Kbt.-t nem kell alkalmazni munkaviszony esetében, ennek megfelelően az állami közbeszerzési szaktanácsadó munkavállalóként munkaviszonyban történő alkalmazása nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Az ajánlatkérő felhívására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (továbbiakban: FAKSZ) tevékenysége, de leginkább a mögöttes jogszabályi rendezettség attól függően határozható meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásra a hatályba léptető rendelkezések közül melyik vonatkozik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Sürgős informatikai beszerzési igény

Kérdés: Rendkívüli beszerzési igényünk merült fel 12 millió Ft értékben egy informatikai rendszerünk karbantartása során, amit nem terveztünk. Az üzemszerű működés folyamatosságához szükséges a beszerzés soron kívüli megvalósítása, érintett szervezetként saját hatáskörben lefolytathatjuk a közbeszerzési eljárást, vagy erre DKÜ-engedélyt kell kérnünk?
Részlet a válaszából: […] Az informatikai tárgyú beszerzésekre, közbeszerzési eljárásokra, a DKÜ ezzel kapcsolatos hatáskörére a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel

Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2023. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítása új eredménytelenségi ok alkalmazásának lehetőségét határozta meg. Az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (1) bekezdés h) pontja alapján akkor is eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha az értékelés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] A 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet alapján a rendelet hatálya alá tartozó tervezői és mérnöki szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében a szerződéskötő ajánlattevőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.A felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Műszaki egyenértékűség szabályának törlése

Kérdés: A műszaki egyenértékűség szabályát miért törölték a Kbt.-ből?
Részlet a válaszából: […] A műszaki egyenértékűség szabálya eredetileg az alábbiak szerint szólt a Kbt. szerint:"3. § 30. műszaki egyenértékűség: létesítmény, termék vagy szolgáltatás olyan meghatározó műszaki paramétere, amely mérhető, és amelynek előírt mérőszámát több létesítmény,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

A 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. viszonya

Kérdés: Mi a viszony a 317/2013. Korm. rendelet és a Kbt. között? A jogszabályi hierarchián túl amennyiben nem Kbt.-köteles a beszerzés, alkalmazni kell a Korm. rendeletet?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről szóló 317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése a Korm. rendelet és a Kbt. összhangját igényli a Korm. rendelet tárgyi hatálya alá tartozó beszerzések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.
1
2
3
30