A "vagy azzal egyenértékű" kitétel alkalmazása a felhívásban

Kérdés: Mi minősül azzal egyenértékűnek, amikor az ajánlatkérőnek kifejezetten egy adott gépsorra van szüksége? Szükséges-e előírni egy adott gyártó termékének megnevezése mellett a "vagy azzal egyenértékű" termék megajánlásának lehetővé tételét az eljárást megindító felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet egyértelművé teszi, hogy elsősorban teljesítmény- vagy funkcionális követelmények, műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Eljárás megfelelő CPV-kód hiányában

Kérdés: Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő nem talál megfelelő CPV-kódot beszerzési tárgyára? Jogsértést követ-e el, ha nem fedi le a CPV-kód teljes mértékben a beszerzés tárgyának minden elemét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 8. §-ának (8) bekezdésében általánosan fogalmaz, amikor a CPV-kódok megadására kötelezi az ajánlatkérőket. E rendelkezés szerint a közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (a továbbiakban: CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.Mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az "egyenértékűség" szabályának figyelembevétele az egyes közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az "egyenértékűség" bármilyen eljárás során alkalmazható arra figyelemmel, hogy azt a Kbt. 117. §-a említi?
Részlet a válaszából: […] Ha a jogalkalmazó a törvényben rákeres az egyenértékűségre, valóban a 117. §-ban, azaz a saját eljárásrendre vonatkozó szabályok között találja meg a "vagy azzal egyenértékű" kifejezés szerepeltetésének kötelezettségét.A Kbt. 117. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] A hazai szabályozásban főszabály, hogy akinek jogát, jogos érdekét sérti vagy veszélyezteti a kifogásolt, tevékenység, mulasztás, annak az érdekeltnek, függetlenül attól, hogy indult-e az eljáráson, joga van jogorvoslati eljárást indítani.A Kbt. 148. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] Az alábbiakban saját véleményünket rögzítjük az érintett esettel kapcsolatban, ismerve a jogorvoslati fórum, valamint az ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] Saját eljárásrendben az ajánlatkérő a Kbt. 117. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. Második Részében foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki.A közbeszerzési törvény 117. §-a felsorol ugyanakkor több olyan követelményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint foglalkozik a részajánlattétellel.Egyrészt az eljárást megindító hirdetmény kötelező tartalma [Kbt. 50. § (2) bekezdés k) pont], másrészt a törvény 61. § (4)-(6) bekezdéseinek előírásai határolják körül az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

KBA-ra és az EKR-re vonatkozó közzétételi szabályok

Kérdés: Pontosan mit kell közzétenni a KBA-ban és mit az EKR-ben? (A Kbt. 43. §-a alapján egyértelmű a helyzet, de az nem szól az EKR-ről.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya szerint valóban a 43. § érvényesül, azonban az EKR 2018. április 15-i kötelező alkalmazásával hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet eltérő szabályait kell alkalmazni, melyek eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.
1
2
3
…
11