Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában a kötelező kizáró okok között rögzíti a gazdasági szereplő vonatkozásában többek között az alábbi – elsősorban személyhez kötődő – kizáró okot:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Ajánlattevő kizárása alvállalkozója kizáró ok hatálya alá kerülése miatt

Kérdés: Ki kell-e zárnom az ajánlattevőt, ha az alvállalkozója – nem pedig a kapacitást biztosítója – kizáró ok hatálya alá kerül?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az érintett eljárásban az ajánlattevő nevesítette alvállalkozóját. Véleményünk kialakításához alapul szolgál az EUB C-395/18 Tim Spa contra Consip döntése, melyben a bíróság úgy vélte, hogy a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Kbt. 5. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésének hatása folyamatban lévő eljárásra

Kérdés: Hogyan kell a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezését értelmezni abban az esetben, ha a támogatás felhasználása már megkezdődött?
Részlet a válaszából: […] 2019. december 19-én hatályba lépett a közbeszerzésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CXX. törvény 18. § (1) bekezdésének 2. és 3. pontja, mely hatályon kívül helyezte a Kbt. 5. § (3) és (5) bekezdését, illetve a 21. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt kizáró okok a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőre vonatkoznak az alábbiak szerint.A gazdasági szereplő akkor sem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. külön nevesíti a visszalépés lehetőségét a közbeszerzésben az alábbiak szerint.A részvételi vagy az ajánlattételi határidőig az ajánlatkérő az eljárást szabadon visszavonhatja, melyről a jelentkezőket, ajánlattevőket tájékoztatni kell. A törvény 53....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Alapítványi összeférhetetlenség

Kérdés: Ha egy alapítvány segít a támogatást kérő intézménynek, és utána ez az alapítvány szeretne szolgáltatni, ezt megteheti-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény összeférhetetlenségi szabályaértelmében erre nincs lehetőség, amennyiben a támogatást kérő intézményneknyújtott segítségnyújtás vélhetően a későbbiekben elnyert pályázatbólfinanszírozott szolgáltatásnyújtást jelenti. Ennek oka, hogy utóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Szankció alóli mentesülés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja a foglalkoztatásiszabályok megsértésével kapcsolatos kizáró okot fogalmazza meg. Fontos eleme arendelkezésnek, hogy olyan jogszabálysértést kell elkövetnie a cégnek, amely afoglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.

Közjegyző előtti nyilatkozatok

Kérdés: Melyek azok a nyilatkozatok, amelyeket közjegyző előtt kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tételesen rendelkezik azokról az esetekről, amelyekben a közbeszerzési eljárás során teendő cselekmények vonatkozásában közjegyzőt lehet, illetve kell bevonni, a következők szerint.A Kbt. 20. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy ahol a törvény a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.