Katalógusban szereplő termék rendelése

Kérdés: Mi a véleményük erről a szerződéses tartalomról nyílt eljárás keretében? "A vevő jogosult a közbeszerzési eljárás dokumentációjában megadott termékeken felül egyéb, az eladó termékkatalógusában szereplő, a beszerzés tárgyának megfelelő termékeket is megrendelni az eladótól."
Részlet a válaszából: […] A nyílt eljárásban az ajánlatkérőnek pontosan meg kell határoznia a beszerzés tárgyát, annak a teljesítés során történő kiegészítésére nincs lehetőség, még akkor sem, ha ezt egyfajta automatizmusként kezeli a szerződés.Attól, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben kétféle szerződésmódosítási jogalap merül fel. A korábbiakban, melyre a kérdező is utal, az ajánlatkérő vélhetően módosítást nem tervezett, árkövetést nem tett lehetővé, miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződés automatikus változásának dokumentálása

Kérdés: A felek korábbi rendelkezésének megfelelő automatikus változás történik a szerződésben. Hogyan kell ezt dokumentálni, ha ez már eleve a szerződés része volt? Szükséges-e formális szerződésmódosítást készíteni?
Részlet a válaszából: […] Nem szükséges, hiszen a feltételeket előre meghatározták, ez további módosítást nem igényel, de valamely okirati nyoma, bizonyítéka kell, hogy legyen a feltételek előre történt meghatározásának – figyelemmel a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltakra.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Finanszírozási összeg figyelembevétele a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: Ajánlatkérő közbeszerzési eljárást kíván indítani központi háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti feladatok ellátására. A szolgáltatás finanszírozása oly módon történne, hogy a finanszírozást részben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő végezné az általa biztosított normatív támogatási finanszírozási rend szerint, illetve az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő részére ezenkívül fix mértékű kiegészítő finanszírozást biztosítana a nyertes ajánlattevő ajánlatában szereplő összegben. A szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérő köteles-e figyelembe venni a jogszabályi rendelkezése alapján járó NEAK-finanszírozás szerinti összeget is, melyet értelemszerűen nem ő teljesít, vagy elegendő az ajánlatkérő által fizetett rész figyelembevétele?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem érinti, hogy esetleg szolgáltatási koncesszió keretében történik-e a beszerzés lefolytatása, vagy sem. A becsült érték számításának módja nem sokat segít a kérdés megítélésében, ezért elsősorban a Kbt. 16. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Szerződésmódosítás az új Kbt. szerint

Kérdés: A Kbt. 141. §-ának (2), (4), (6) bekezdései határozzák meg, hogy a szerződés mikor módosítható újabb eljárás lefolytatása nélkül. A bekezdések és/vagy kapcsolata nem világos. Jól értelmezzük-e, hogy ha a módosítás megfelel a (2) bekezdésnek, akkor a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? Ez azért lenne furcsa, mert akkor 10 százalékon, illetve 15 százalékon belül bármikor módosítható a szerződés, még a gazdasági egyensúlyt sem kell vizsgálni. Vagy a határidő is bármikor, bármennyivel módosítható? A (4) bekezdést a (2) "mellett" mikor kell vizsgálni, hiszen a törvény azt írja, hogy a (2) bekezdés vizsgálata mellett a (4) és (6) bekezdést nem kell vizsgálni? A (6) bekezdésnek megfelelő nem lényeges módosítás esetén kell-e vizsgálni a (2) és (4) bekezdést? Egy határidő-módosítás (nem volt elbírálási szempont, nem jelentős, tehát nem áll fenn, hogy más ajánlattevők is részt vettek volna) minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező jól értelmezi, hogy ha a Kbt. 141. § (2) bekezdésének feltételei fennállnak, akkor a (4) és a (6) bekezdés feltételeit nem kell vizsgálni.A Kbt. 141. §-ának (1) bekezdése értelmében ezen alcím rendelkezéseit alkalmazni kell a szerződés felek – vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] A szerződések módosítására vonatkozó szabályok 2015. november 1-jétől lényegesen rugalmasabbak lettek. Amennyiben ellenérték növekedése nem történik, és a beszerzési tárgyak változására sem kerül sor, úgy az ajánlatkérőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy módosítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Vételi opció a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésben vételi opció alatt vételi jogot értünk. Erre a Kbt. már a becsült érték meghatározásánál utal, mikor a beszerzési tárgy meghatározása során mennyiségileg vagy időintervallumban kívánja az ajánlatkérő kiegészíteni – saját döntésétől függően –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Mérleg "kiváltása" pénzügyi alkalmasság igazolásakor

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság igazolására miért csak a mérleget kérik az ajánlatkérők? Ha ezt írja elő az ajánlatkérő, és nekem negatív a mérlegem, akkor azt mivel válthatom ki? Van lehetőségem az árbevétellel kiváltani, ami egy lehetséges opció a frissen létrejött cégek esetében?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a pozitív vagy nem negatív mérleg iránti igény a minősített ajánlattevői rendszer mintájára terjedt el. A saját, nem megfelelő mérleg helyettesítésére egy mód van, a Kbt. 55. §-ának (5) és (6) bekezdése értelmében e körben erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás tekintetében számos változást hozott a2010. szeptember 15-én hatályba lépett Kbt.-módosítás. Bár korábban hasonlókérdésre már válaszoltunk, a folyamatos érdeklődés miatt részletesebbenfoglaljuk össze még egy alkalommal a változások lényegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2