Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
Részlet a válaszából: […] ...díjak elérték vagy meghaladták az aktuális közbeszerzésiértékhatárt.A kérdés szerinti esetben tehát akkor kell azönkormányzatnak közbeszerzési eljárást lefolytatnia, ha nincs megkötött,hatályos szerződése számítógépek karbantartására, hanem azt 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Közbeszerzési értékhatárok 2010-ben

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?
Részlet a válaszából: […] ...sor, amely eredményeképpen került kiadásra a 2004/17/EK, a2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek aközbeszerzési eljárásokra iránya­dó értékhatárok tekintetében történőmódosításáról szóló 1177/2009/EK bizottsági rendelet, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] ...irányadóak aközösségi eljárásrendre. Ez pedig azt jelenti, hogy a Kbt. módosításánakhiányában is azok figyelembevételével kell a közbeszerzési eljárásokatlefolytatni. Fentiekre tekintettel 2008. január 1-jétől 2008. december31-éig a közösségi eljárásrendben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...statisztikai összegezést csak azoknak az ajánlatkérőknek kellkészíteniük, akik az előző évben bármely Kbt. szerinti eljárásrendbenközbeszerzési eljárást folytattak le. Kivételt képez az IM rendelet 21. számúmellékletének a Kbt. IV. és VI. fejezete, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a közbeszerzési eljárás előkészítése, lebonyolítása,illetőleg a szerződéskötés és teljesítés tekintetében tartalmaz szabályokat.Utóbbi a szerződéskötést követő teljesítési szakaszra vonatkozó alábbiszabályokat érinti.A szerződés módosításaA Kbt. 303...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása eseténa nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész,25/A. cím) esetében a közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő – kivéve aközpontosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Ajánlat érvénytelenségének megállapíthatósága a Kbt. módosítása után

Kérdés: Egy eljárásban "B" ajánlattevőnek a benyújtott ajánlata mind tartalmi, mind formai szempontból megfelel az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeket pedig akként igazolja a Kbt. 66. §-ának (2) és a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alkalmazásával, hogy azt nyilatkozza: "bár én magam alkalmatlan vagyok, azonban X Kft. erőforrásaira támaszkodom". Ebben az ajánlatban X Kft. nyilatkozik: kötelezettséget vállalok a szerződés teljesítéséért, és az erőforrásokat rendelkezésre bocsátom, kezességet is vállalok. Egyúttal a Kbt. 63. § (6) bekezdésének megfelelően X Kft. nyilatkozik a közjegyző előtt, hogy nem állnak fenn vele szemben a kizáró okok. Ugyanebben a közbeszerzési eljárásban X Kft. ajánlattevőként is megjelent – hiszen a Kbt. alapján ez megengedett a számára –, és az ajánlatkérő megállapítja, hogy mind pénzügyi-gazdasági szempontból, mind pedig műszaki-szakmai szempontból alkalmatlan a szerződés teljesítésére, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdésének e) pontja alapján az X Kft. által benyújtott ajánlatról megállapítja, hogy érvénytelen. Ennek ellenére a jelenlegi Kbt.-szabályozás alapján, amennyiben a B ajánlattevő ajánlata a legkedvezőbb ajánlat a bírálati szempontok szerint, úgy az ajánlatkérő köteles ezt az ajánlatot nyertesnek kihirdetni. Látnak-e Önök törvényes lehetőséget arra a jelenleg hatályos Kbt. alapján, hogy a "B" ajánlatról az ajánlatkérő megállapíthassa azt, hogy érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Attól, hogy X Kft. alkalmatlan, még "B" ajánlattevővelegyüttesen lehetnek alkalmasak. Ez természetesen "B" ajánlattevő képességeitőlfügg. De vegyük azt a helyzetet, amikor kiderül, hogy X Kft. hamis adatotközölt, hiszen nem is rendelkezik azokkal a gépekkel és szakemberekkel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Alvállalkozók, közös ajánlattevők alkalmasságának igazolása

Kérdés: Az alvállalkozó alkalmasságát akkor is igazolni kell, ha erre vonatkozóan az ajánlati felhívás nem rendelkezik? Milyen szempontok szerint történik az alkalmasság igazolása az alvállalkozóknál és a közös ajánlattevőknél?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmasságát az általános szabályok szerint kell igazolni aKbt. IV. és VI. fejezete szerinti egyszerűsített közbeszerzési eljárásokban, aKbt. V. és VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárásokban, valaminta Kbt. negyedik része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Értékhatárok 2005-ben

Kérdés: Milyen értékhatárok irányadóak az egyes közbeszerzési eljárásokban az idei évben?
Részlet a válaszából: […] ...a közösségi rezsimben irányadóértékhatárok – a fentiekben jelzett közleménynek megfelelően: A Kbt. IV. fejezete (általános közbeszerzési eljárás)alkalmazásában: 130 000 SDR (154 014 euró) 38 082 093 forint 200 000 euró 49 452 699 forint ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Kérelem hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységre

Kérdés: Milyen szempontokat kell figyelembe venni a gyakorlatban a hivatalos közbeszerzési tanácsadói kérelem benyújtásakor?
Részlet a válaszából: […] ...IM rendelet 1-3. §-a szerinti közbeszerzésigyakorlattal rendelkező kérelmezőknek igazolniuk kell a rendeletbenmeghatározott számú közbeszerzési eljárással összefüggésben végzettközbeszerzési tevékenységet a 8. § szerinti tartalommal. A rendelet 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.
1
2