Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet a válaszából: […] ...beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Részekre bontott közbeszerzési eljáráson belüli további részekre bontás indokoltsága

Kérdés: Jogsértően jár-e el az ajánlatkérő, ha az eredetileg részekre bontott közbeszerzési eljáráson belül a különböző orvosi eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt nem bontja további részekre az egyes eszköztípusok szerint (például CT és MR képalkotó berendezések), hanem ehelyett egységesen valósítja meg a képalkotó eszközök beszerzésére vonatkozó közbeszerzési részt?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Alapvető érdek fűződik ugyanis a verseny kiszélesítéséhez és az esélyegyenlőség biztosításához, vagyis ahhoz, hogy egyazon közbeszerzési eljárásban minél több gazdasági szereplő vehessen részt, és minél több érvényes ajánlat versenyezhessen egymással....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összegzés kiadásának határideje

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc – építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan – napnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítési határidejének meghosszabbítása lehet lényegtelen, ha az az eredeti határidőhöz képest nem nagy mértékű, nem érinti a közbeszerzési eljárásban lezajlott értékelést, és az eredeti határidő sem volt olyan rövid, hogy az sok érdeklődőt elriaszthatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása előtt az ajánlattevőkkel vagy részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek a saját szabályrendszer kialakítása során. Például az ajánlatkérő az általa megválasztott eljárási fajtáról a közbeszerzési eljárás során nem térhet át másikra. Önálló eljárásrendi szabályait köteles megjeleníteni az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Szerződéskötés részajánlattétel esetén

Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
Részlet a válaszából: […] ...sok részből áll az eljárás, ez egyszerűsíti is az ajánlatkérő feladatát.A Kbt. 50. § (2) bekezdésének k) pontja alapján a közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen ... a részajánlattétel lehetőségét vagy annak kizárását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...arra a kötelezettségre, ami egyébként terheli az ajánlatkérőket bizonyos esetekben akkor is, ha nem elektronikusan bonyolították le a közbeszerzési eljárást az EKR-ben. Az EKR kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdése részletezi azokat az eseteket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Árlista hibájának javítása

Kérdés: A bontást követően észleljük, hogy a részletes árlistánkba hibás tétel került. Két tételt felcseréltünk, azaz az egyik nagyon magas, a másik nagyon alacsony lett. A két termék árát más-más mennyiséggel kellett kalkulálni, tehát a csere a teljes ajánlati árat is változtatja. Nem a mérték érdekes, mert nem különösebben fontos a két termék, hanem az elv. Lehet ezt javítani? Milyen módon? Ha az egyik tétel így marad, aránytalanul alacsony lenne az ár. Javíthatjuk ezt a szerződés aláírása után?
Részlet a válaszából: […] ...a szerződés értékének növekedését – Kbt. 141. §-ának (2) bekezdése.A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
2
3
5