Felhívás "egyéb nyilatkozatok" csatolására

Kérdés: Mi a véleményük arról a közbeszerzési gyakorlatról, mely szerint az ajánlatkérő úgy igyekszik előre kibújni a hirdetmény és a dokumentáció közti esetleges ellentmondásból eredő felelősség alól, hogy a hirdetményben rögzíti azt, hogy "az ajánlathoz az ajánlati dokumentációban meghatározott egyéb nyilatkozatokat is csatolni kell"? Rendszeresen megtörténik, hogy erre hivatkozással olyan nyilatkozatot is bekérnek, mely sem a hirdetményben, de még a dokumentációban sem, hanem csupán a nyilatkozatminták közt szerepel. A nyilatkozatmintában – mely tételesen több területet érint – tehát van egy olyan nyilatkozatelem, melyről való nyilatkozati kötelezettség sem a hirdetményben, sem a dokumentációban nem szerepel. A nyilatkozatmintáról kimondja, hogy annak használata nem kötelező, ugyanakkor kérdésre mégis azt a tájékoztatást kapják az ajánlattevők, mint amit idéztünk. Véleményünk az, hogy a hirdetményben nem lehet általános jellegű (lásd "egyéb" nyilatkozatok) kötelezettséget megállapítani, minden nyilatkozatnak, igazolásnak konkrétnak kell lennie. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a nyilatkozatminta az ajánlatidokumentáció része. A felhívásnak nem célja minden egyes részletkérdés pontosismertetése, a kötelező nyilatkozatminták részletezése, mellyel nincsellentmondásban, amennyiben az ajánlatkérő további nyilatkozatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Ajánlattételi dokumentáció és felhívás eltérése

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban foglaltak részben eltérnek a felhívástól. Melyik dokumentumot kell figyelembe venni az ajánlat elkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] 2010. szeptember 15-e előtt erre a kérdésre a válasz az lettvolna, hogy mindezt a kiegészítő tájékoztatásban kell megpróbálni tisztázni,más esetben az ajánlattevőnek saját magának kell eldöntenie azt, hogy melyinformációt tekint relevánsnak, illetőleg a tárgyalás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Dokumentációkészítési kötelezettség

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. egyéb rendelkezései alapján az egyébeljárástípusokban (például meghívásos eljárás, gyorsított eljárás, tárgyalásosközbeszerzési eljárás) is kötelező dokumentációt készíteni. Ez alól a főszabályalól csak az egyszerű közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Pénzügyi teljesítés meghatározása a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ajánlati felhívásában nem határozhat meg 30napnál hosszabb fizetési időt, hiszen ezt a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdéseegyértelműen a felek megállapodásához vagy törvényi rendelkezéshez köti. Afelek megállapodása nem történhet meg a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.