36 cikk rendezése:
1. cikk / 36 Eredménytelenné nyilvánítás ajánlati ár mértéke alapján
Kérdés: Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást indítottunk ajánlatkérőként a Kbt. 122/A. §-ában előírtak szerint (a becsült érték 148 000 000 HUF). A nyertes kiválasztásánál az összességben legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontját alkalmaztuk: vállalási ár (súlyszám: 65); garancia időtartama (súlyszám: 35)/min. 36 hónap, a 120 hónapnál magasabb értékekre is a maximális pontszám kerül kiosztásra/adható pontszám részszempontonként: 1-100; bírálati módszer: lineáris arányosítás. A beérkezett ajánlatok közül kettő nettó 150 M Ft alatti árat tartalmaz, de az összességében legelőnyösebb ajánlatban szereplő ellenszolgáltatás minimális mértékben meghaladja ezt az értékhatárt. A Kbt. rendelkezései alapján a szerződés jogszerűen az összességében legelőnyösebb ajánlatot adóval nem köthető meg, de megköthető-e a második helyezettel, vagy az egész eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani? Utóbbi esetben milyen indoklással?
2. cikk / 36 Ajánlati kötöttség feloldása elektronikus árlejtésnél
Kérdés: Ha az eljárásban az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontot alkalmazzák, azaz több részszempont van, olyan részszempontok, amelyek kellő pontossággal meghatározhatók (ár, teljesítés időtartama, kötbér mértéke százalékban), lehetséges-e, hogy csak az árra legyen árlejtés? Vagy ebben az esetben mindegyik részszempontra biztosítani kell az árlejtést?
3. cikk / 36 Új termék megajánlása hiánypótlásként
Kérdés: Fénymásoló berendezések szállítására kiírt közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. A közbeszerzési műszaki leírásban előírta az ajánlatkérő, hogy a másolási sebesség tekintetében (lap/másodperc) milyen minimumkövetelményt kell, hogy teljesítsen a megajánlott termék. Értékelési szempontként az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontját választotta, amelyben a minimumkövetelmény feletti másolási sebesség is szerepelt értékelési részszempontként. Az egyik ajánlattevő olyan terméket ajánlott meg, amely nem felelt meg a minimumkövetelménynek. Erre a hiánypótlás során felhívták a figyelmét. A hiánypótlásra benyújtott nyilatkozatában az ajánlattevő megváltoztatta a megajánlott terméket, egy, a korábbinál fejlettebb, korszerűbb, de ugyanabba a gépcsaládba tartozó fénymásolót ajánlott meg arra hivatkozva, hogy a hiánypótlási szabályok ezt lehetővé teszik. Nem kellene az ajánlatkérőnek érvényteleníteni az ajánlatot?
4. cikk / 36 Árak megadása az ajánlatban változó jelleggel
Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?
5. cikk / 36 Bírálati szempont építési beruházásnál
Kérdés: Az új törvényben eltörölték az építési beruházásokra vonatkozó külön előírásokat, így a bírálati szempontra vonatkozókat is. Lehet-e bírálati szempont építési beruházás esetében csak a vállalási ár, ha a szerződésben már előre kikötöttük a garancia idejét, kötbért stb.?
6. cikk / 36 Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák
Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
7. cikk / 36 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
8. cikk / 36 Jogszabály alkalmazása építési beruházások esetén
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?
9. cikk / 36 Sorba rendezés a közbeszerzésben
Kérdés: Egy kiírásban olvastuk, miszerint az ajánlatkérő az 1. és 2. számú részszempont esetében a sorba rendezés módszerét alkalmazza, és ezzel kapcsolatban utalt a Közbeszerzések Tanácsának 2/2004. (KÉ 84.) számú ajánlására. Mit takar e módszer, illetve mit tartalmaz az ajánlás? Érvényben marad-e előreláthatóan 2009-ben is?
10. cikk / 36 Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
