12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Magánszemély bevonása, igazolása
Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
2. cikk / 12 Túl magas ár vizsgálata felvilágosításkéréssel
Kérdés: A Kbt. szeptemberi módosítása alapján ajánlatkérőként a túl magas ár miatt is eredménytelenné nyilváníthatjuk a közbeszerzési eljárást, de előtte kérdeznünk kell a nyertes ajánlattevőtől. Ebben az esetben is árindokolást kell kérni a túl magas ár miatt, hasonlóan az alacsony árhoz?
3. cikk / 12 Összeférhetetlenség a tervező kivitelezésbe történő bevonása során
Kérdés: Azzal, hogy a 322/2015-ös Korm. rendelet 18. §-át hatályon kívül helyezték, ez egyben azt is jelenti, hogy a tervezőt nem lehet bevonni a továbbiakban a teljesítésbe, mert összeférhetetlen?
4. cikk / 12 Beszerzési igény dokumentálása DKÜ esetében adott beszerzési tárgyra vonatkozó keretmegállapodás hiányában
Kérdés: Hogyan dokumentálható, bizonyítható a DKÜ esetében, hogy az érintett szervezet nem tudja a beszerzési igényét a meglévő keretmegállapodásokból, vagy egyéb keret jellegű szerződésekből kielégíteni, ha nincs az adott termék vonatkozásában keretmegállapodás?
5. cikk / 12 Nyilatkozatok feltöltése részajánlattétel esetén
Kérdés: Hogyan oldhatom meg az elektronikus rendszerben azt, hogy több részre jelentkezem ugyan, de csak egy részre tölteném fel mind a 20 nyilatkozatot? Ezek némelyike bizonyos részek tekintetében felesleges, de kéri az ajánlatkérő. Ezt a dokumentummennyiséget kell egyenként feltöltenem az összes részhez? Megoldás lehet-e, ha csak egyhez töltöm fel, és a többinél arra hivatkozom, vagy ha "összecsomagolom", és mindegyikhez feltöltöm, még ha nem is releváns valamennyi rész esetében?
6. cikk / 12 Azonos ajánlatkérő más eljárásához benyújtott kizáró oki nyilatkozat elfogadása
Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem fogadja el a kizáró oki nyilatkozatot, melyet más eljárás érdekében készítettünk? Tény, hogy szerepel benne egy másik eljárási szám és dokumentumra hivatkozás, de ettől még a tartalom is megfelelő, bár még a mostani eljárást megelőzően készült. Egyébként ugyanahhoz az ajánlatkérőhöz lett benyújtva mindkét dokumentum. Az eljárás 2018-ban indult, és egyelőre nem elektronikusan zajlik.
7. cikk / 12 Mentesülés korábban csatolt nyilatkozat benyújtása alól az új szabályozás szerint
Kérdés: Adminisztratív könnyítésnek tűnik a kötelező elektronikus közbeszerzési rendeletben, hogy ha egy nyilatkozatot már becsatolt az ajánlattevő, akkor azt a későbbiekben nem kell újra becsatolnia. A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni ezt a szabályt? Minden ajánlatkérő lát minden dokumentumot, és megkeresi az adott nyilatkozatot?
8. cikk / 12 Esélyegyenlőség alapelvének sérelme
Kérdés: Nem esélyegyenlőtlen-e az az elvárás, hogy az ajánlattevők a beszerzés tárgyát képező termékhez kizárólag környezetbarát emblémával ellátott alapanyagot használhatnak fel?
9. cikk / 12 Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében
Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
10. cikk / 12 Bérbeadó státusza a hatályos Kbt.-ben
Kérdés: A szerződést bérelt gépekkel fogjuk teljesíteni. Az ajánlathoz elegendő a gépek felsorolása, vagy a bérleti szerződést is csatolni kell? A bérbeadó a Kbt. utóbbi módosítását követően milyen státuszban szerepel az eljárásban?
