Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...hasonló tárgyra irányuló szerződéseinek elemzése – Kbt. 28. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontja.A (4) bekezdés értelmében a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban eleve információt kell feltöltenie az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe.A Kbt. 28. § (4) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal, illetve piaci résztvevőkkel előzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Kapacitást biztosítóra vonatkozó nyilatkozat nemzeti rezsimben

Kérdés: Nemzeti eljárásrend esetében csak olyan nyilatkozat van az EKR-ben, miszerint a Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alvállalkozóra utal, de a kapacitást biztosítóra nem. Ebben az esetben mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát, miszerint nem vesz igénybe a szerződés teljesítéséhez a 62. §, valamint ha az adott közbeszerzési eljárásban előírásra került, a 63. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót. A nyilatkozatot akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén

Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...arra a kötelezettségre, ami egyébként terheli az ajánlatkérőket bizonyos esetekben akkor is, ha nem elektronikusan bonyolították le a közbeszerzési eljárást az EKR-ben. Az EKR kormányrendelet 3. §-ának (1) bekezdése részletezi azokat az eseteket, melyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi, esetlegesen előforduló összeférhetetlenségi helyzetet nevesíteni, hanem általánosabb értelemben kívánja elősegíteni a közbeszerzési eljárás alapvető céljait.A régi Kbt. (2003. évi CXXIX. törvény) összeférhetetlenségi szabálya az alábbiak szerint szólt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...jogiszerződés alapján a szervezet javára tevékenykedő személynek. A Kbt. értelmébenugyanis – a 8. § (1) bekezdése szerint – a közbeszerzési eljárás előkészítése,a felhívás és a dokumentáció elkészítése, az ajánlatok értékelése során és azeljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.