Súlyos jogsértés megállapítására jogosult szervezet a Kbt. 75. § (2) bekezdése f) pontjának alkalmazásában

Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint az ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége közbeszerzési értékhatár alatti és feletti ajánlatok esetén

Kérdés: Egy beszerzés során három társaságtól kértünk be árajánlatot. A beérkezett árajánlatok közül két társaság árajánlata a közbeszerzéses értékhatár alatt van, a harmadik társaság árajánlata azonban meghaladja a közbeszerzéses értékhatárt. Ebben a helyzetben kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk? A Kbt. 35. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a becsült érték az általában kért, illetőleg kínált legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Másrészről viszont, annak a társaságnak az árajánlata, akivel szerződést kötnénk, a közbeszerzéses értékhatár alatt van.
Részlet a válaszából: […] A becsült érték hibás megállapítása önmagában nem alapozzameg az eljárás eredménytelenségét. Amennyiben a szerződést az ajánlatkérő amegfelelő értékhatár alatt érkezett ajánlat ajánlattevőjével köti meg, úgy errelehetősége van. Tekintettel arra, hogy a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Elektronikus árlejtés lefolytatásának akadálya

Kérdés: Több eljárásban előfordult, hogy csak egyetlen ajánlat van, illetve érvénytelenség miatt csak egy ajánlat marad bent. Nyílt eljárásokról van szó. Egy ajánlattal pedig nem lehet elektronikus árlejtést lebonyolítani. Miután nyílt az eljárás, más módon nincs lehetőség az ajánlat módosítására, így licit nélkül marad az az ár, amit azzal a feltevéssel adtak meg, hogy majd licit lesz, volt olyan eljárás, ahol például a becsült érték 10-szeresét adták meg ajánlati árnak. Gyakorlatilag kódolva van az eljárás eredménytelensége ebben az esetben, mert nem a reális árat adják meg, azzal kalkulálnak, hogy majd a liciten lesz reális ár a verseny keretében. Mi a megoldás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolhatóeljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtésalkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdése szerintaz ajánlatkérő nem folytathat le elektronikus árlejtést,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában kiírható eljárások száma

Kérdés: Adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában két eljárás zárult eredménytelenül. Kiírható ezt követően még egy vagy több eljárás, illetve egy adott közbeszerzésre van-e határ a meghirdetett – kiírt – eljárásokat tekintve? Továbbá a kérdés szerinti esetben van-e szabályozás arra, hogy ugyanazon eljárásfajták nem alkalmazhatók több alkalommal ugyanarra a közbeszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...hogy két vagy több eredményteleneljárás esetén az megszűnne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az ajánlatkérőnekvalamely beszerzésre közbeszerzési eljárást kell lefolytatnia, akkor ez akötelezettsége sikertelenség – azaz több eredménytelen eljárás – esetén isfennmarad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Ajánlatkérő jogosultsága az ajánlati ár maximalizálására

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő részéről annak meghatározása, hogy adottközbeszerzési eljárásban megadja az általa még "megfizethetőnek", azazelfogadhatónak ítélt ajánlati árat, nem vitathatóan jogszerű kikötés. A kikötésjogszerűsége levezethető a Kbt.-nek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.

Ajánlatok megfelelőségének értelmezése

Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
Részlet a válaszából: […] ...jelentős mértékben változtak, szükségesnek tartjuk azokismertetését a kérdés kapcsán. A Kbt. 10. §-ának rendelkezése szerint aközbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítésesorán vagy az eljárás más szakaszában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Pályázati kiírás visszavonása

Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
Részlet a válaszából: […] ...körülmény miatt nem lenne képes a szerződés megkötésére, illetőleg – ha azt már megkötötte – annak teljesítésére. A közbeszerzési eljárás nyilvánosságára vonatkozó törvényi alapelvvel összhangban a visszavonásról a megfelelő formában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.