Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] ...A Kbt. a közbeszerzés eredményeként megkötött szerződés módosítását szűk körben teszi lehetővé. Eszerint a szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor módosítható, ha a módosítás eredményeként az ellenérték növekedése nem éri el a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely jogalapra hivatkozik a szerződés módosítása kapcsán.A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések Kbt. szerinti módosításával, valamint teljesítésével kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Fizetési határidő meghatározása értékelési szempontként

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha 50%-ban saját forrásból, 50%-ban uniós támogatásból megvalósuló árubeszerzés esetén értékelési szempontként határozza meg a fizetési határidőt, vagyis az ajánlatokat aszerint pontozza, hogy melyik ajánlattevő biztosítja a leghosszabb fizetési határidőt a 30-tól 60 napig terjedő időintervallumon belül?
Részlet a válaszából: […] ...alapul venni, amelyek összességében a teljesítés színvonalát emelik, és a teljesítés során valódi jelentőséggel bírnak. A közbeszerzési eljárás Kbt. által deklarált célja ugyanis a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat objektív és transzparens...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdés i) pontja az ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit olyan lényeges érdemi körülménynek minősíti, amelyet a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban rögzíteni kell. Az ellenszolgáltatás teljesítése, így az, hogy sor kerül-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...alapján a (2) bekezdésben szabályozott esetek mellett a szerződés – a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül – új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, illetve módosulhat az alábbiak közül bármelyik esetben:(...) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Termékcsere a teljesítés folyamatában alternatív ajánlattétel esetén

Kérdés: Ha volt alternatív ajánlattétel, és a teljesítés során a nyertes nem tud szállítani megfelelő terméket, kicserélheti-e azt az ajánlatában alternatív termékként ajánlott termékre, ami esetünkben megfelelő lenne, de más műszaki tartalommal bír, azaz gyakorlatilag más termék?
Részlet a válaszából: […] ...köteles meghatározni, hogy azok a változatokra, valamint a nem változatot képező ajánlatokra is alkalmazhatók legyenek.Az eredményes közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés a nyertes ajánlattevővel jön létre, az ajánlat tartalmának megfelelően, ahol...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Alvállalkozó bevonása a teljesítés során nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Amennyiben az ajánlattétel során az ajánlattevő az EEKD II. rész D pontjában szereplő kérdésre – miszerint az ajánlattevő szándékozik-e a szerződés bármely részét alvállalkozásba adni harmadik félnek – nemmel válaszolt, van-e arra mód, hogy az ajánlattevő a teljesítés során mégis igénybe vegyen alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...eltekintve – alvállalkozóként lesz jelen a későbbiekben a szerződésben.A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Be nem jelentett alvállalkozó igényérvényesítésének kezelése

Kérdés: Egy építési beruházás kivitelezése során a nyertes ajánlattevő nem jelentett be alvállalkozót, és a benyújtott számlában sem jelezte, hogy annak van alvállalkozói tartalma. Ugyanakkor írásban megkeresett minket egy helyi kkv, és jelezte, hogy az érintett beruházásban alvállalkozó volt, és a nyertes ajánlattevő nem hajlandó a munkájának ellenértékét kifizetni. Alvállalkozói tevékenysége semmilyen dokumentumban (például építési napló) nem jelenik meg, csupán a nyertes ajánlattevő felé benyújtott számlájával tudja az alvállalkozó igazolni a közreműködését. Milyen lehetőség van ilyenkor az ajánlatkérő kezében? Hogyan járhatunk el?
Részlet a válaszából: […] ...illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé jogerős bírósági ítéletben három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Részvételi, teljesítési arány közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Mi határozza meg az együttes ajánlattevőket? Gondolok itt a százalékos arányokra, a teljesítésben való részvétel arányára stb.
Részlet a válaszából: […] ...esetében, mely az alvállalkozói korlátot 65 százalékban állítja be.A Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...maximumát, de a köztudatba 50 százalékos szabályként vonult be, ami 2017. január 1. napját megelőzően így szólt:A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
2
3
7