Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...valamennyi kötelezettség tekintetében tartozásátvállaló nyilatkozatot tesz, és ehhez a kötelemben maradó fél hozzájárul. Akár közbeszerzési eljárás eredményként létrejött kötelem esetében is felmerülhet olyan igény, hogy az ajánlattevőként szerződő felet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Többségi befolyás fennálltának időtartama erőforrás-szervezet esetén

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezése hiányában az olyan erőforrást nyújtó szervezetnél, ahol többségi befolyásnak kell fennállnia, a többségi befolyást nem kell biztosítani a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt, csak az adott közbeszerzési eljárás során? Ha álláspontunk nem helytálló, akkor mi a következménye annak, ha a Kbt. 4. § 3/E. pontja szerinti többségi befolyás a szerződés teljesítésének időtartama alatt megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban szabályozza az erőforrást nyújtószervezet definícióját:– 4. § 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Erőforrás-szervezet igénybevételével kapcsolatos ellentmondások

Kérdés: A Kbt. 67. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő a szakmai, műszaki alkalmasságát igazolhatja ún. más szervezet erőforrásaira való támaszkodással is. Így a referencia meglétét is igazolhatja az ajánlattevő a más szervezet által kiállított nyilatkozattal, amely szerint a szerződés teljesítése során a szervezet az erőforrásait az ajánlattevő rendelkezésére fogja bocsátani. Számomra ez a gyakorlatban értelmezhetetlen szituációhoz vezet. Vagyis egy múltbeli cselekmény hiánya (referencia) egy jövőben bekövetkezendő eseménnyel (ígérettel) helyettesíthető. Nem beszélve arról, hogy a referencia esetében milyen erőforrást tud az ún. más szervezet az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani. Elég abszurd helyzet. Ezen az alapon a szakmai, műszaki alkalmasság vizsgálata (de ugyanez vonatkozik a pénzügyi alkalmasságra is) feleslegessé, sőt mi több, értelmetlenné válik. Kérdezem, mi a véleményük, tanácsuk ennek a jogintézménynek a gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozatának benyújtásával történik;– alvállalkozónak minősül az a szervezet (személy), amellyel(akivel) az ajánlattevő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésteljesítése céljából, e szerződésre tekintettel fog szerződést kötni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.