A FAKSZ tevékenységi köre

Kérdés: A közelmúltban hatályba lépett új, illetve módosított jogszabályok alapján eléggé nehezen értelmezhető a FAKSZ tevékenységi köre, jogköre. Az állami beruházási törvény és a Kbt. között hogyan határozzák meg együttesen, hogy milyen szabályokat kell követni? Pl. a FAKSZ milyen feltételek alapján jogosult önkormányzatok részére értékhatárhoz kötötten vagy kötetlenül építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...FAKSZ-ok igénybevételével, akár más személy, szervezet bevonásával, akár munkaviszonyban, akár megbízási szerződéssel, bármely közbeszerzési tárgy vonatkozásában. A helyi önkormányzati költségvetési szervek kivételként nevesítve vannak, a helyi önkormányzat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a szerződés teljesítésének időtartalma minden esetben a beszerzés lényeges és hangsúlyos jellemzői közé tartozik. Az egyes beszerzési tárgyak esetén eltérő mértékben ugyan, illetve más szempontból. Szolgáltatásmegrendelés esetén a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Használt termék beszerzésének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti ajánlatkérő esetén, amennyiben használt árut kíván beszerezni közbeszerzési értékhatár felett, kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozna, így főszabályként a Kbt. hatályából kell kiindulni, amelynek értelmében becsült érték függvényében árunak minősülő beszerzési tárgyra kiterjed a közbeszerzési kötelezettség.A közbeszerzési törvény 4. §-ának (1) bekezdése alapján a 15. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 114. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor pontosan meghatározza a minimális ajánlattételi határidőt az egyes beszerzési tárgyak esetében.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...sor [a 39. §(1) bekezdése szerinti eset kivételével], ésb) beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne szerződést kötni,továbbác) beszerzési tárgya és rendeltetése azonos, vagyfelhasználásuk egymással közvetlenül összefügg."Érinti továbbá a 40. § (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
Részlet a válaszából: […] ...jogszerűen választható ez az eljárásiforma. Ilyen például az az eset, amikor valamely ajánlattevőnek olyan joga állfenn a közbeszerzési tárgyára (például szabadalom vagy mintaoltalom), amelymiatt más nem is pályázhat az adott szerződés teljesítésére.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Üzletrész-átruházásra vonatkozó KT-ajánlás érvénye

Kérdés: Értelmetlennek tartom a Közbeszerzések Tanácsának ajánlását az üzletrész átruházásáról, hiszen ezt a Gt. szabályozza, erre nincs hatálya a Kbt.-nek. Mi erről a véleményük? Egyáltalán mennyire köt minket ez az ajánlás?
Részlet a válaszából: […] ...képező gazdasági társaságban.A Közbeszerzések Tanácsa felhívja az ajánlatkérők figyelmétarra, hogy ez esetben nem az üzletrész beszerzési tárgynak minősülése a lényegikérdés, hanem az ajánlatkérőnek az üzletrész átruházásán túlmutató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ajánlatkérő pontosan adta-e össze a központosítottközbeszerzés során keretmegállapodásos eljárás eredményeként megrendeltbeszerzési tárgyainak becsült értékét. Ebben a formában – tekintettel arra,hogy az éves statisztikai összegzés adatai nem hasznosulnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya

Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...ahol a hazai vonatkozású részek magyar nyelven olvashatók,függelékenként megtaláljuk a GPA hatálya alá tartozó szervezeteket és az egyesbeszerzési tárgyakhoz kapcsolódó értékhatárokat az adott szervezetcsoportvonatkozásában. Ennek fellelési helyei a www.kozbeszerzes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
1
2