IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...dinamikus beszerzési rendszernek sok előnye van, de nem feltétlenül van értelme minden beszerzési tárgy esetében alkalmazni azt. Az alábbiakban a döntéshez szükséges legfontosabb szabályokat emeljük ki. A DBR egy részvételi szakasszal indul – Kbt. 106. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérőnek fel kell tüntetnie az egyes részeket és ezek jellemzőit. Nem szükséges ugyanakkor nagyon pontosan meghatározni az egyes beszerzési tárgyakat, a több részre osztás leginkább a könnyebb kezelhetőséget támogatja.Lényeges elem, hogy a dinamikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...visszamenőleges hatálya. A kormányrendelet 36. §-ának (4) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a rendeletnek az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 115/2017. (V. 19.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Ajánlattételi határidő a Kbt. 115. §-a szerinti beszerzéseknél

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szabályozza az árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél a 18 millió forint alatti, építési beruházásnál a 100 millió forint alatti közbeszerzések rendjét. A törvény 115. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattételi határidő nyílt eljárásban irányadó minimális időtartamára vonatkozó előírás nem alkalmazandó. Ebben az esetben az ajánlatkérő szabadon határozza meg az ajánlattételi határidőt? Vagy a nemzeti eljárásrend szerinti összefoglaló tájékoztatóval induló közbeszerzésekre vonatkozó árubeszerzésnél és szolgáltatásmegrendelésnél 10 napos, építési beruházásnál 15 napos ajánlattételi határidőt kell/ajánlott alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 114. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor pontosan meghatározza a minimális ajánlattételi határidőt az egyes beszerzési tárgyak esetében.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlattételi határidőt az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya eltér az eljárást megindító hirdetményben és a dokumentációban meghatározott beszerzési tárgytól – rendelet 17. §-ának (1)-(7) bekezdései.A rendelkezések alapján az alábbi megállapítások tehetők:–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Értékelési szempont meghatározása versenypárbeszédnél

Kérdés: A versenypárbeszédnél mikor határozom meg az értékelési szempontot? Azt tudom, hogy csak összességében értékelhetek. Logikusan a 3. sza­kaszban lenne a helye az értékelési szempont meghatározásának. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...A bírálat szempontjai vagy módszere az eljárás során nem változhatnak.Valóban problémát jelent, hogy bár nem ismert pontosan sem a beszerzési tárgy, sem a dokumentáció, mégis szükséges már az első szakaszban az értékelési szempontrendszer kialakítása, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ismételt tárgyalás a tárgyalások lezárása után elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni, és előírja a következőt: Amennyiben a tárgyalások lezárását követően egy-egy részajánlat vonatkozásában csak egy érvényes ajánlat van, az ajánlatkérő – tekintettel a 257/2007. Korm. rendelet 17. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – az egy érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevővel ártárgyalást kezdeményez. Lehet-e a tárgyalások lezárása után megint tárgyalni, arra hivatkozással, hogy az elektronikus árlejtést az ajánlatkérő nem tudja alkalmazni, mert egyetlen érvényes ajánlat van?
Részlet a válaszából: […]  A tárgyalások során az ajánlatkérőnek lehetősége vantárgyalni az árról, valamint egyértelművé kell tennie, hogy mikor fogja atárgyalásokat lezárni – Kbt. 92. §-ának (7) bekezdése. Fentiekben hivatkozott jogszabályhely alapján azajánlatkérőnek – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...alkotott külön jogszabály szerinti tervekettartalmaznia. A második részben az ajánlatkérő a keretmegállapodásbanmeghatározott közbeszerzési tárgyra kér ajánlato(ka)t, és köt szerződést azadott közbeszerzés(ek) megvalósítására. Ha az első rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Egyedi szerződések megkötésének rendje keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás egyik nyertese vagyunk. Hogyan köthetjük meg az ajánlatkérővel az egyedi szerződéseket?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő a keretmegállapodásos eljárás első részétkövetően jogosult a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség, valamintbeszerzési tárgy(ak) egy-egy részére (azaz az adott közbeszerzésre), akeretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiség keretein belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...jellemzőjében, illetőleg körülményében tér el a közbeszerzésmegkezdésekor [35. § (2) bekezdése] beszerezni kívánt beszerzési tárgytól,illetőleg megadott szerződéses feltételektől, amely nem tette volna lehetővéversenypárbeszéd alkalmazását;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.
1
2