Műszakiegyenértékűség-szabály alkalmazása többrészes eljárásban

Kérdés: Az ún. 75%-os, műszakiegyenértékűség-szabály többrészes eljárás esetében alkalmazható úgy, hogy összességében az adott közbeszerzés értékének 75%-át elérje, de az egyes részek vonatkozásában más és más legyen? Lehet-e úgy alkalmazni, hogy a 75%-ot esetenként meghaladja, esetenként pedig nem, de az átlag 75% vagy kevesebb legyen?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése részletezi. Több rész esetében a rendelkezés részletesen nem utal ugyan az alkalmazandó módszerre, de adott közbeszerzésre és beszerzési tárgyra utal, így feltételezzük, hogy a 75%-ot nem átlagban, hanem minden egyes rész tekintetében kell érteni.A Kbt. 65...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Alkalmassági követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Mennyiben van a 75%-os szabálynak prioritása akkor, amikor az ajánlatkérő meghatározza az alkalmassági követelményeket?
Részlet a válaszából: […] ...kell értelmeznünk. A (3) bekezdés tartalmazza a két legfontosabb korlátot az alkalmassági követelmények meghatározása során, a közbeszerzési tárgyára korlátozást, illetve a ténylegesen szükséges mértéket.Ehhez kapcsolódik az (5) bekezdés részletszabálya,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21. §-a mindegyik beszerzési tárgy esetében az alábbiak szerint fogalmaz:Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Alvállalkozó és kapacitást biztosító szervezet igénybevételének kizárhatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy ha az ajánlatkérő építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás esetén referenciaigazolást kér a műszaki és szakmai alkalmasság igazolására, és a felhívásban konkrétan előírja, hogy a megkövetelt referencia a kivitelezési munka egészére vonatkozó alkalmasságot igazol, akkor az ajánlattevő a Kbt. 65. §-ának (9) bekezdésére és 138. §-ának (1) bekezdésére tekintettel sem kapacitást biztosító szervezetet, sem alvállalkozót nem vehet igénybe a szerződés teljesítésére, hanem teljes mértékben az ajánlattevőnek (vagy közös ajánlattevőknek) kell a szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...engedély esetében feladat megvalósítására vonatkozik, úgy a referencia beszerzése tárgyalapú annak ellenére, hogy gyakori, hogy egy beszerzési tárgy vegyes jellegű, tehát nem csak és kizárólag építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást tartalmaz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Dokumentációkészítés mellőzhetősége

Kérdés: A Kbt. 54. §-ának (3) és (4) bekezdése értelmében a közbeszerzési eljárás keretében dokumentáció készítése részlegesen felesleges, ugyanakkor nagymértékben növeli az ajánlati felhívás terjedelmét (akár 100-200 oldal is lehet). Véleményem szerint valamennyi feltételt az ajánlati felhívásban kell szerepeltetni, különben nem védhető az esetleges eltérés, ellentmondás felvetése. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilvánosság alapelvének megsértésével.Mivel valóban sokkal támadhatóbb a dokumentáció, még akkoris, ha például csak a beszerzési tárgy meghatározása során a műszaki tartalomolyan bonyolultságú beszerzési tárgyról szól, melyre nem biztos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 22.