Keretösszeg kimerítése körében tett ajánlatkérői rendelkezés értékaránytalansága

Kérdés: Többször felmerült már a "Levelekben" a következő témakör. A kiírások, illetve a szerződések tartalmazzák, hogy az ajánlatkérő a keretösszeg kimerítésére nem köteles, és az ajánlattevő nem jogosult kártalanításra, ha emiatt bevételkiesése keletkezik. Mivel ez mostanra már szinte minden kiírásban szerepel, és esetenként jelentős károkat okoz az ajánlattevőnek, nem lenne-e célszerű ezen ajánlatkérői jog korlátozása? Az ajánlattevő esetenként nagyobb kapacitásait leköti a tender teljesíthetősége érdekében, ami miatt az adott közbeszerzés mellett egyéb bevételeitől is elesik, mert nem vállal(hat) el más megrendelést. Ez a helyzet nem biztosít indokolatlan előnyt az ajánlatkérőknek (beszerző szervezeteknek)?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás keretszerződésekben oly módon lenne jogszerűen alkalmazható, ha az ajánlatkérők a keretösszegen belül meghatároznának egy biztos mértéket/összeget/az összeg meghatározott százalékát, amelyet le fognak hívni, és csak a szerződés kisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] ...napot.(A kérelem benyújtása előtt az ajánlattevő vagy egyébérdekelt kérelmező köteles erről értesíteni az ajánlatkérőt, illetőleg abeszerzőt.)A kérelemben meg kell jelölni– a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét(lakóhelyét), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.