Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő beszerzésre vonatkozik, azzal, hogy a nemzetközi megállapodás vagy nemzetközi egyezmény megkötéséről az Európai Bizottságot tájékoztatni kell – c) pont.A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy mely esetben alkalmazandó a w) pont. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Következmények alóli mentesülés jogszerűtlen cselekmény ajánlatkérő általi elismerése esetén

Kérdés: "Megvádolhatja-e" magát az ajánlatkérő, és amennyiben beismeri, amit tett, mentesül-e a következmények alól?
Részlet a válaszából: […] ...ár értékelési részszempontot 90% és a jótállás időtartama értékelési részszempontot 10% súlyszámmal határozta meg. A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlati árhoz tartozó súlyszám a Kbt. 198. § (1) bekezdés 9. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

"Elmaradt tételek" kezelése

Kérdés: Van-e különbség a megkezdett, de be nem fejezett "elmaradt tételek" elismerhetősége és a teljesen elmaradt tételek között? A megkezdett, de be nem fejezett tételeket, ha nem módosítjuk a műszaki változás miatt a szerződésünket, a pályázat ellenőrzése során a pályázati ellenőrző szerv keresni és követelni fogja rajtunk, a be nem építésük esetén pályázati pénzt fog velünk visszafizettetni. A vállalkozó azt mondja, hogy átalánydíjas szerződés esetében az elmaradt tételekkel sem szabad foglalkoznunk, és ezt nem vonhatjuk le tőle a vállalkozói díjból. Jól gondoljuk-e, hogy az elmaradt tételeket le kell vonni az átalánydíjas szerződés vállalkozói díjából, akár teljesen elmaradt tételről vagy akár megkezdett, de be nem fejezett tételről van szó? Szerződésmódosítást kívánunk kezdeményezni a műszaki változások miatt, a költségvetés megvalósíthatósága érdekében. Véleményünk szerint az elmaradt tételekkel szemben a pótmunka állítható szembe. A vállalkozó viszont az elmaradt tételekkel szemben a többletmunka tételeit szeretné kompenzálni. A felek a többletmunkát eleve kizárták a szerződésben. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...vélhetően nem alkalmazhatók, de ettől még például határidő-módosítás esetében volt alkalom, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság elfogadta azt jogalapnak.Fentiek arra hívják fel a figyelmet, hogy minden egyes körülményt és változtatási igényt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...döntik el, mely jogalapot érdemes alkalmazni a módosítás indokolása során.A D.467/2019. számú ügyben a kezdeményezést a Döntőbizottság akként bírálta el, hogy azt is megvizsgálta, hogy a kezdeményezésben hivatkozott szerződésmódosítás jogszerű volt-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...felelősséget kell, hogy vállaljon azért a kárért, ami saját hibájából következett. Ha azonban rossz utasítást kap, a bírálóbizottság mást állapít meg, a döntéshozó másként dönt, vagy közvetlen felelőssége a műszaki tartalom vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Beszerzési szabályok uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása esetén

Kérdés: Be kell-e jelentkezni a Kbt. hatálya alá, ha 100 százalékban az Európai Unió által finanszírozott projektet valósítunk meg? Ha igen, szükséges-e a Kbt.-ben található ún. éves statisztikai összegezés benyújtása?
Részlet a válaszából: […] ...összegezést.A Kbt. 153. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból való eljárását,− ha az ajánlatkérő a külön jogszabályban meghatározott, a Hatóság elnöke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Új végrehajtási rendeletek a közbeszerzésben

Kérdés: Az új Kbt. mellé teljesen új végrehajtási rendeletek jelennek meg, vagy a korábbiakat igazítják az új törvényhez? Az átmeneti időszakban, november 1-je után új szabályok hiányában hogyan kell eljárni, ha a hatályos rendeletek ellentétesek a törvénnyel?
Részlet a válaszából: […] ...és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről;– 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról;– 46/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a felelős akkreditált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot – 72. § (3)-(6) bekezdések.A fenti szabályok tehát hasonlóan részletesek maradtak, annyi különbséggel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Objektív alapú indokolás értelmezése állami támogatás esetén

Kérdés: Állami támogatást kaptunk a beszerzés tárgyához kapcsolódó szolgáltatás nyújtásához, ezért tudtunk kedvezőbb árakat adni, mint a többi ajánlattevő. Az ajánlatkérő indokolásunkat nem fogadta el, az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Jogszerű volt az eljárása? Ilyen esetben mi az ajánlatkérő eljárásrendje?
Részlet a válaszából: […] ...Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni – a Közbeszerzési Hatóságon keresztül – az Európai Bizottságot.A rendelkezések szerint tehát az ajánlatkérőnek olyan objektív alapú indokolást kell bekérnie az ajánlattevőtől, amellyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapjának vizsgálata

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli eljárást azzal a jogalappal indította, melyet a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése lehetővé tesz, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz nem szükséges elküldeni az eljárást megindító hirdetményt, azaz nincs szükség a hirdetmény közzététele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
1
2
3
4