Kimentés szerződés megkötése alól

Kérdés: A 473/2022. ügy értelmében a DB szerint a szerződés megkötése alóli kimentésnek is az EKR-ben kell történnie. Miért? Ezt mi alapozza meg? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az ajánlattevőnek.Hazánkban volt ehhez köthető jogeset (D. 473/2022.), ahol a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...nem fog teljes mértékben érvényesülni a Kbt. 65. § (12) bekezdésének előírása. Hasonló ügyben, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem erre az álláspontra jutott. AD. 237/2020. számú ügyben az ajánlatkérő a dokumentáció részeként kiadta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...Azért van lehetőség utóbbira is, mert a D. 237/2020. ügyben szintén külön került benyújtásra a nyilatkozat az ajánlatban. A Döntőbizottság véleménye szerint e két dokumentum összetartozása megállapítható, egy dokumentumként került feltöltésre az EKR-be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja

Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...aláírására terjed ki, de azt sem, hogy az elektronikus űrlapként benyújtandó dokumentumok "aláírására" nem terjed ki. A Döntőbizottság véleménye szerint az így, ilyen formában csatolt dokumentumok kielégítik a Kbt. 65. § (12) bekezdésben foglaltakat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő véleményét az érintett határozat alapján.A kérdésben jelzett ügyben a részajánlat tartalmi vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az Extremplast Bt. elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlás, indokolás feltöltése az EKR-be több részajánlat esetén

Kérdés: Az EKR kormányrendelet szerint elegendő több részajánlat esetében egy helyre feltöltenem az indokolást, hiánypótlást? Kell erről nyilatkoznom, vagy csak ha kéri az ajánlatkérő? Ha kell nyilatkoznom, melyik résznél és milyen tartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, melynek teljesítése az érvényes ajánlattétel feltétele.A Közbeszerzési Döntőbizottság 98/2019. számú kapcsolódó döntésében kifejezetten utal arra, hogy az ajánlatkérő hibázott, amikor nem vette figyelembe annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Végső ajánlat helyettesíthetősége

Kérdés: Lehet-e a végső ajánlatot helyettesíteni? Azaz feltétlenül kötelező benyújtani azt?
Részlet a válaszából: […] ...nélküli tárgyalásos eljárásban minden esetben kötelező végleges ajánlat írásbeli benyújtása.Érdekes a Közbeszerzési Döntőbizottság D.64/2019. számú eljárásban hozott döntése, ahol még egy lényeges elemre tér ki a téma vonatkozásában a jogorvoslati fórum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban

Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
Részlet a válaszából: […] ...nem teljes értékű, elsősorban a hasznos, fontos, releváns információk rövid összefoglalására törekedtünk.A Közbeszerzési Döntőbizottság D.650/2016. számú döntésében egyébiránt felhívja a figyelmet arra, hogy az EEKD hiánypótlása kapcsán az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Mód1. tv. rendelkezéseinek alkalmazása a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.
1
2