Egy ajánlattevő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Figyelemmel a C-376/21. számú ügyre, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítása során szükséges-e indokolni, hogy miért egy ajánlattevőt hívok meg, amikor a 98. § (2) bekezdés b) pont szerinti jogalapot használom?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett C-376/21. ügyben az Európai Bíróság szerint a 2015. november 24-i (EU) 2015/2170 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó döntés ellen a jogorvoslat kezdeményezésének határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;– a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Meghívás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén

Kérdés: Ha nincs ajánlat, akkor kiket lehet meghívni hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba? Ha nincs meghívható gazdasági szereplő, akkor mi a megoldás a helyzetre, és mi a megoldás arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalás túlságosan drága, körülményes és szubjektív, a jelen helyzetben az ajánlatkérők nem akarnak erre ennyi pénzt költeni?
Részlet a válaszából: […] ...be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül – tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A Kbt. 25. §-ának (3) bekezdése alól speciális kivételt biztosít az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. Korm. rendelet 18. §-a. A Kbt. 3. §-ának 21. pontja alapján közbeszerzési dokumentumnak minősül a műszaki leírás, valamint a kiegészítő tájékoztatás is. A Fővárosi Bíróság 13.K.30.015/2010/55. számú ítélete indokolása szerint: "csak az adott közbeszerzéssel közvetlenül összefüggő előkészítő cselekmények, az adott eljárás felhívásának és dokumentációjának elkészítésében való közvetlen konkrét részvétel képezheti az összeférhetetlenség alapját". A tervezői közreműködési kötelezettség a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárásban járhat-e ezek alapján egyértelmű többletinformációval, tényleges versenyelőnnyel, összeférhetetlenséggel?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetés elkészítésén túlmenően egyéb módon is közreműködik a közbeszerzési eljárás előkészítésében (például bírálóbizottsági tag, véleményező, aláíró, tárgyaláson az ajánlatkérő által bevont tag), akkor az összeférhetetlenség már az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] ...be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg; minderről az ajánlatkérő köteles az Európai Bizottság kérésére – a közbeszerzésekért felelős miniszteren keresztül – tájékoztatást adni. Alapvetően nem megfelelőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] ...szerződésképtelenségére, a fedezethiányra, valamely ajánlattevő eljárás tisztaságát sértő cselekményére, a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére, legalább két ajánlat hiányára, a támogatást nyújtó vagy ellenőrző szerv súlyos jogsértésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Kiegészítő tájékoztatás késedelmes megadása, elmaradása

Kérdés: Milyen jogsértést kell abban az esetben támadni, ha az ajánlatkérő nem hajlandó időben megadni a kiegészítő tájékoztatást, pontosabban elképzelhető, hogy egyáltalán nem adja meg?
Részlet a válaszából: […] ...a lehetőség, hogy akár alapelvi sérelemre is hivatkozzon az ajánlattevő. A D. 565/2019. számú döntés értelmében a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az 56. § (2) bekezdésére tekintettel a Kbt. 112. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Ajánlattétel egyedüli ajánlattevőként konzorciumi indulást követően

Kérdés: Annak ellenére, hogy az előzményi eljárásban konzorciumként tett ajánlatot egy ajánlattevő, a hirdetmény nélküli eljárásban egyedüli ajánlattevőként jelent meg. Ez jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...kizártak azok a gazdasági szereplők, amelyek a Kbt. 73. §-ának b) vagy d) pontja alapján érvénytelen ajánlatot nyújtottak be.A Döntőbizottság határozatának kapcsolódó része az alábbiakat tartalmazza:"17. A jogvitában különös jelentőséggel bír annak rögzítése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...a továbbiakban a jogorvoslati eljárásban jogszerűen érintett felek között zajlik. Erre egyébiránt a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során külön figyelemmel van, hogy a felek minden információhoz hozzájuthassanak az eljárás során.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kartellkizáró ok bizonyítása az ajánlatok nagymértékű tartalmi azonossága esetén

Kérdés: Hogyan kell bizonyítani a kartellkizáró okot abban az esetben, ha a beérkezett ajánlatok olyan mértékben azonosak, hogy az felveti az összejátszás gyanúját?
Részlet a válaszából: […] ...hazai joggyakorlatot megismernie, és ez alapján eldöntenie az ajánlatkérőnek, milyen módon kezeli a fenti helyzetet. A Közbeszerzési Döntőbizottság 397/2017. számú határozatában az ajánlatkérő megállapította az n) pont szerinti kizáró ok fennálltát.Ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3