Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] ...és indokolatlanul nehezen teljesíthető előírások mellőzésének kötelezettségét rója az ajánlatkérőre. A Közbeszerzési Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint azt, hogy egy adott alkalmassági feltétel szükséges-e, a konkrét közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] ...és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését – a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett – a Közbeszerzési Döntőbizottság véglegessé vált – a Döntőbizottság határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per esetén a bíróság jogerős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Jogorvoslat miatt felfüggesztett eljárás

Kérdés: Amennyiben elindul a közbeszerzési jogorvoslati eljárás – ami jelenleg zajlik –, hogyan térek vissza az érintett eljárásba – figyelemmel például arra, hogy hiánypótlási határidő volt folyamatban?
Részlet a válaszából: […] ...a jogorvoslati eljárás miatt felfüggesztett eljárás a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának megszületéséig áll. A határozat megszületését követően, amennyiben például hiánypótlási határidő volt, mely a felfüggesztés hatására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...pótolható – Kbt. 71. §-ának (3-(4) és (6) bekezdései.A fenti, 71. § (6) bekezdése szerepel elsősorban a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában is, mely kifejezetten hiánypótlás keretében történő kapacitást biztosító szervezet bevonásáról rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban

Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
Részlet a válaszából: […] ...függően attól, hogy milyen felelősségi viszonyok vannak az ajánlatkérőnél. Gondolunk itt arra, hogy külsős tanácsadó, bírálóbizottsági tagok stb. mikor, milyen feltételekkel juthatnak információhoz. Gyakran elválik a rendszerbeli jogosultság és az igény, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Hiánypótlás kapacitást nyújtó szervezet cseréje esetén

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a kapacitást nyújtó szervezet, ha utóbb mégsem azt a szervezetet vonja be az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Ezt azonban felülírja a Közbeszerzési Döntőbizottság alábbi megállapítása, mely a továbbiakban vélhetően követendő példa lesz. Így annak ellenére lehet új kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Értékelési és alkalmassági szempont elválasztása

Kérdés: Az értékelési szempont a szakember tapasztalata úgy, hogy közben az alkalmasságban is ugyanez a feltétel szerepel egy meghatározott tapasztalattal, ami felett az ajánlatkérő értékeli annak mértékét. Lehet ezt egybemosni? Nem kell különválasztani az értékelési szempontot és az alkalmasságot? Nincs itt átfedés? Nem számszakilag, hanem mert ugyanannak a szakembernek a tapasztalatára vonatkozik? Ha igen, akkor hogyan kell hiánypótolni, ha esetleg hiányosság merül fel?
Részlet a válaszából: […] ...figyelemmel jogszabályba ütközik, így az ajánlat a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen. Ezt a döntést a Döntőbizottság is megerősítette.A 311/2017. számú ügyben a kérelmező a részvételi jelentkezésének 5. oldalán az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Ismételt hiánypótláskérés jogszerűsége

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi hiányainak pótlásáról szólna, amely az eredeti nyilatkozat tulajdonképpeni kiegészítésére irányulna. Az irányadó döntőbizottsági gyakorlat szerint a nyilatkozat hiánya megkülönböztetendő a nyilatkozat hiányosságától, mert az első esetben maga a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Hirdetményfeladási kötelezettség nemzeti rezsimbe tartozó eljárás esetén 2012-től

Kérdés: Az új közbeszerzési törvény rendelkezései értelmében minden nemzeti eljárásrendbe tartozó közbeszerzés esetén hirdetményt kell majd feladni az eljárás megindításáról? E szerint a jelenlegi Kbt. 251. §-ának (2) bekezdésében foglalt lehetőség (az ajánlattevők közvetlen felhívása az ajánlattételre) megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...eljáráshoz hasonló módon hirdetményközzététele nélküli eljárás lebonyolítására. Ekkor nem szükséges aKözbeszerzési Döntőbizottság tájékoztatása az eljárás megindításáról. Akülönbség továbbá abban figyelhető meg a korábbi szabályozáshoz képest...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Alvállalkozói teljesítés 25 százalék fölé emelkedése a megvalósítás során

Kérdés: Mi a teendő, ha a közbeszerzést követően, a megvalósítási szakaszban derül ki, hogy az eljárásban 10 százalék feletti alvállalkozó teljesítése meghaladja a 25 százalékot? Kinek és hogyan kell jeleznie ezt? Szerződésmódosításra van szükség?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű lehetett volna, hogy hibás azalvállalkozó-megjelölés, elviekben akár hamis adatszolgáltatás miatt aKözbeszerzési Döntőbizottság előtt jogorvoslati eljárás indítható a Kbt.-benmeghatározott határidők figyelembevételével, siker esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
2
3