10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Elektronikus árlejtés eredményhirdetése
Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
2. cikk / 10 Pályázati anyag megtekintése
Kérdés: A bontást követően, az eredményhirdetés előtt, az ajánlatkérőnél más ajánlattevő teljes pályázati anyaga nem tekinthető meg? Erre csak a DB előtt, illetve a bíróságon van lehetőség – Kbt. 337. §-a, illetve Pp.-szabályok szerint?
3. cikk / 10 Visszalépés ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
4. cikk / 10 Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
5. cikk / 10 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
6. cikk / 10 Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
7. cikk / 10 Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben
Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
8. cikk / 10 Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
9. cikk / 10 Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban
Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
10. cikk / 10 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?