Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó, arra szakosodott szervezetek által végzett piackutatás,-igazságügyi szakértő igénybevétele,-szakmai kamarák által ajánlott díjszabások,-szakmai kamarák által előállított és karbantartott, megvalósítási értéken alapuló, részletes építési adatbázis,-g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] ...közösségi rezsimben az ajánlatotkell elektronikusan közzétenni 2010. január 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsahonlapján – megfelelő díjazás ellenében. A vonatkozó díjakról különkormányrendelet fogja tájékoztatni az érintetteket. Egyébiránt 2009. október1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentációelkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzésitanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó atevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. Lényeges,az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.