Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatból kiderül az adott tartalom, akkor valójában megtörtént a nyilatkozattétel. Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban template-et is készített, és az ajánlattevő nem azt használta, nincs jelentősége, hiszen tartalmilag az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Címkére és címkézésre vonatkozó szabályok kezelése a közbeszerzésben

Kérdés: Szükséges-e, hogy az ajánlatkérő által a műszaki leírásban meghatározott ökocímke leírása és tartalmi követelményei a közbeszerzési dokumentumokban elérhetők legyenek minden gazdasági szereplő számára? (Véleményem szerint az nem reális, hogy mindent az ajánlatkérő magyarázzon el, amikor az információ elérhető nyilvánosan.)
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő a követelmények teljesítésének bizonyítására alkalmas egyéb eszközt – különösen a gyártó műszaki dokumentációját – is köteles elfogadni, ha a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az általa megvalósítandó építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Meghatalmazó dokumentum helye kapacitásnyújtás esetén

Kérdés: Miért kéri az ajánlatkérő, hogy a kapacitást nyújtó nyilatkozatában helyezzem el azt a nyilatkozatot, miszerint a kapacitást nyújtó meghatalmazza az ajánlattevőt arra, hogy az EKR-be adatokat töltsön fel helyette? Miért lényeges, hogy egy nyilatkozatban legyen, ha két nyilatkozatot adott be az ajánlattevő – ráadásul egy dokumentumban, ahogyan az ajánlatkérő kérte, és tartalmilag semmi kifogás nem lehet? Szükséges-e hiánypótolnom?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonló ügyben, a Közbeszerzési Döntőbizottság nem erre az álláspontra jutott. AD. 237/2020. számú ügyben az ajánlatkérő a dokumentáció részeként kiadta a meghatalmazásmintát, amely vonatkozásban úgy rendelkezett, hogy adott esetben csatolni kell. Az ajánlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Jogorvoslatra jogosultság

Kérdés: Egy előadáson egy uniós bírósági ítéletre hivatkozva felmerült, hogy nincs lehetősége az ajánlattevőnek megtámadni azt a döntést, melynek az eljárásában nem vett részt. Egyrészt érdekelne, vajon milyen esetről lehetett szó, másrészt, hogy ez Magyarországon milyen megítélés alá esik?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem nyújtott be ajánlatot, mert a közbeszerzési eljárással kapcsolatos dokumentumokban vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban olyan állítólagosan hátrányosan megkülönböztető előírások szerepeltek, amelyek konkrétan megakadályozták abban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Szakemberek közötti átfedés kizárása

Kérdés: Kiegészítő tájékoztatást kértünk. Az ajánlatkérő válasza szerint nem lehetséges, hogy átfedés legyen a szakemberek között. Ez jogszerű? Mi a véleményük, mit tehet ebben az esetben az a gazdasági szereplő, aki nem az azonnali jogorvoslatot kívánja választani? Mivel érvelhet? (Több jogeset is ismert e témakörben.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérőnek azt kell biztosítania, hogy a gazdasági szereplők tudjanak egyenlő eséllyel, megfelelő ajánlatot tenni, a felhívást és a dokumentációt ezen szempontok szem előtt tartásával kell összeállítania. Az alkalmassági követelményeknek kapacitást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 55. § (6) bekezdése szerinti előírásoknak megfelelően módosította-e a 2. korrigendumban az ajánlati felhívását és a dokumentációt azzal, hogy a közbeszerzési eljárás 1. része vonatkozásában a teljesítési határidőt 11 hónapra módosította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Alvállalkozói teljesítés korlátja építési beruházásoknál

Kérdés: A Kbt. tavalyi módosítása eltörölte a 65%-os alvállalkozói teljesítési korlátot építési beruházások esetén. Miért volt erre szükség? A korábbi szerződésekre milyen hatással van ez a változás?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében ugyanis az ajánlatkérő nem jogosult az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés ajánlattételhez szükséges dokumentációiban előírni, hogy a szerződés nyertes ajánlattevője az említett szerződés tárgyát képező munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...eljáráshoz készült, azonban a jogorvoslati eljárás megindulása miatt a minisztériumhoz nem került benyújtásra. A műszaki dokumentációból a gazdasági szereplők tudomást szerezhettek továbbá a tervező személyéről, valamint elérhetőségéről is, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben

Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
Részlet a válaszából: […] A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül. Eredetileg tehát a teljesítési és jólteljesítési biztosíték mértékének alábbi korlátozása 5 százalékra az ajánlatkérő és az ajánlattevő vonatkozásában került...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.
1
2
3
21