37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Egymástól elkülönült támogatásból megvalósuló beruházások egybeszámítása
Kérdés: Helyi önkormányzat egy adott, egybefüggő út felújítására készül. Az út egy része belterületen van, egy része külterületen, megfelelően szakaszolható. A felújításhoz két, egymástól elkülönülő pályázati támogatásban részesült. Az egyik pályázat hazai forrás, a belterületi szakaszra vonatkozik, a másik támogatás EU-s forrás, a külterületre. A két beruházásrész egybeszámított becsült értéke nem éri el a nettó 300 millió forintot. A két beruházásrészhez külön-külön álló tervdokumentáció áll rendelkezésre. Az önkormányzat a két szakaszt két különböző beruházásban kívánja megvalósítani, akár két eltérő kivitelezővel is. Tekintettel arra, hogy a belterületi rész hazai forrásból támogatott, az egybeszámított becsült értéke 300 millió forint alatti, jogszerűen jár-e el az önkormányzat, ha két közbeszerzési eljárást indít? Egyik eljárást a Kbt. 115. §-a szerint (a hazai támogatott részre), a másikat pedig nemzeti nyílt eljárási szabályok szerint (az EU-támogatott részre)?
2. cikk / 37 Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség
Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
3. cikk / 37 Alkalmassági követelmény módosítása
Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
4. cikk / 37 Határidőben teljesített eljárási cselekmény az EKR-ben
Kérdés: Elegendő-e egy eljárási cselekményt megkezdenem az EKR-ben ahhoz, hogy az határidőben megtörténtnek minősüljön?
5. cikk / 37 Hiánypótlási szabályok értelmezése
Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
6. cikk / 37 Teljesítési biztosíték alvállalkozóval szemben
Kérdés: Építési vállalkozóként fővállalkozó vagyok, és az ajánlatkérő felhívta a figyelmemet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhatok alvállalkozót. Erről tudomásom volt, azonban kivételesen olyan figyelmeztetést is tartalmaz a dokumentáció, hogy akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhatok elő. Ezek szerint nem kötbérezhetem meg az alvállalkozómat úgy, ahogyan eddig tettem?
7. cikk / 37 Művészeti alkotások meghatározása
Kérdés: A művészeti alkotásnak van jogszabályi definíciója közbeszerzési szempontból?
8. cikk / 37 Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén
Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)-(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
9. cikk / 37 Az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása módszerének meghatározása
Kérdés: Meg kell-e határozni azt a módszert, amellyel az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kiválasztja? Elegendő e körben, ha utal a KH vonatkozó útmutatójára?
10. cikk / 37 Dokumentációban nem szereplő feltétel megjelölése az ajánlatban
Kérdés: Megjelölhetünk-e az ajánlatunkban olyan feltételt, amely a dokumentációban nem szerepel, de az abban foglaltakkal nem áll ellentétben?
