6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Egységár megajánlásának követelményei
Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?
2. cikk / 6 Kötelező megjelölés hiánya az ajánlat csomagolásán
Kérdés: Pótolható-e az a hiány, hogy az ajánlaton, illetve annak csomagolásán nem tüntettük fel a "Határidő előtt nem bontható fel!" megjelölést? Vagy emiatt érvénytelen az ajánlat?
3. cikk / 6 Kizárt ajánlat bírálata
Kérdés: Szükséges-e a továbbiakban bírálnom a kizárt ajánlatot, ha például aránytalanul alacsony az ár?
4. cikk / 6 Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
5. cikk / 6 Elállás lehetősége dokumentáció hibájából eredő, törvénysértő szerződés esetén
Kérdés: Hogyan állhat el az eredményhirdetéstől az ajánlatkérő, ha a szerződés a dokumentáció hibája miatt, ami csak az ajánlatokból derült ki, törvénysértő lenne?
6. cikk / 6 Alkalmatlan ajánlattevő, érvénytelen, érvényessé tehető ajánlat
Kérdés: A korábbi Kbt. előírásai szerint lefolytatott hirdetmény közzétételével indított tárgyalásos eljárás során az írásos alapajánlatot az ajánlattevő nem az ajánlatkérési dokumentációban meghatározottak szerint készítette el. Tárgyalásra bocsátható-e az alapajánlat, vagy a Kbt. 52. § (2) bekezdésének d) pontja alapján tárgyalás nélkül érvénytelenné kell-e azt nyilvánítani?
