Saját eljárásrend jogszabályba ütközősége, eljárásrendminták

Kérdés: Saját eljárás esetén megállapítható-e, hogy maga az eljárásrend jogsértő? Ki állapítja meg és milyen szempontok szerint? Vannak eljárásrendminták valahol?
Részlet a válaszából: […] ...le, miben lehet és miben nem lehet eltérni a főszabálytól. A www.kozbeszerzes.hu-n található, az NFM által készített mintafelhívás és dokumentáció azonban gyakorlatlanabb kezek munkája, több félreértés, feleslegesen bonyolult megoldás szerepel benne. A kötbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.

Tájékoztatás a jogorvoslatról

Kérdés: A dokumentációban kell-e az ajánlatkérőnek tájékoztatást adni a jogorvoslati eljárás vonatkozásában? Ha igen, milyen terjedelemben, milyen hivatkozásokkal?
Részlet a válaszából: […] Kötelező elemek a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatbancsak a hirdetménymintákban találhatók. Az ajánlati/részvételi felhívás példáula jogorvoslati és békéltetési eljárást lebonyolító szervezet, valamint ajogorvoslati kérelmek benyújtása, továbbá a jogorvoslati kérelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] ...egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott elnöki tájékoztató így szól:A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...eljárások résztvevőinek figyelmét.A Kbt. 303. §-a alapján a felek csak akkor módosíthatják aszerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőleg az ajánlattartalma alapján meghatározott részét, ha a szerződéskötést követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.