8 talált cikk az élelmiszer , költség , ajánlattevő , egybeszámítás kifejezésre

Kérdés: Egy cég 2010-ben két közbeszerzési eljárást indított élelmiszer beszerzésére, mindkettőt több részben. Az egyik eljárás szerződésének időtartama 2011. 01. 01.-2011. 12. 31-ig, a másiké 2011. 01. 01.-2012. 12. 31-ig szól. Természetesen az eljárások során egybeszámítottuk mindkét eljárás minden részét a Kbt. alapján, és két közösségi eljárást bonyolítottunk le. A szerződések megkötésére 2011. 01. 10-én került sor. Mi számít a jelenlegi Kbt. szerint a beszerzés évének: amikor elindítottuk az eljárást, amikor megkötöttük a szerződést, vagy az az év, amikor ténylegesen beszerezzük az árut? Ha tehát idén még élelmiszert szeretnénk beszerezni, hogyan kell a jogszabályt alkalmazni: a két eljárás teljes becsült értékével kell egybeszámítani az új beszerzés értékét, vagy csak az erre az évre eső értékekkel kell egybeszámítani? Vagy egyáltalán nem kell egybeszámítani, mivel mindkét eljárást tavaly indítottuk?

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: - Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? - A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? - Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? - Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: - zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, - pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, - tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, - hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, - egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?

Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában levő közétkeztetési intézménynek szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából? (Az intézmény étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken – esküvő, névnap, bál stb.).

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?

Kérdés: Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?