4 talált cikk a szerződésszegés , alvállalkozó , egyetem kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?

Kérdés: 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként veszünk részt egy közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésében. Úgy tűnik, hogy a nyertes a saját tevékenysége vonatkozásában nem tudja teljesíteni a szerződést, és várható, hogy az ajánlatkérő felbontja a megállapodást. Ez kihat ránk? Ugye jól tudom, hogy csak a konzorciumi tagok felelőssége egyetemleges? Más lenne a helyzet, ha 10 százalék alatti alvállalkozók lennénk?

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?