Szolgáltatások meghatározása, értelmezése

Kérdés: Milyen szolgáltatásokat kell érteni a Kbt. 4. számú melléklet 27. kategóriájában lévő, egyéb szolgáltatások alatt? Ennek alapján minden olyan szolgáltatásra, ami nem tartozik a 17-26-os kategóriákba, arra irányadók a 4. számú mellékletre vonatkozó kedvezőbb szabályok, vagyis elég egyszerű eljárást lebonyolítani uniós értékhatár felett?
Részlet a válaszából: […] ...található szolgáltatások beszerzése, a 21/A. § alapján, melyszerint: a 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében egyszerű eljárás(harmadik rész) alkalmazható. Ha a közbeszerzés tárgya olyan összetettszolgáltatás, amely a 3. melléklet, valamint a 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében közszolgáltatóajánlatkérők számára különös egyszerű eljárás, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...– ebben az esetben a nemzeti értékhatár felét nemszabad elérnie, azaz nincs lehetőség arra, hogy hirdetmény nélkül indítottegyszerű eljárásban a nemzeti értékhatár felét elérő értékű ajánlat kerüljönnyertesként kihirdetésre. [Az elmondottak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...részére az eredeti bírálati szempont szerintilegkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. Az eredetileg is lehetővé tett tárgyalás egyszerű eljárásesetén – az ajánlati kötöttség szempontjából – inkább a tárgyalásos eljáráshozhasonlít, hiszen a Kbt. 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.