Ajánlati kötöttség tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban mikortól él az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttsége,végül – a (4) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a tárgyalásokbefejezésével ajánlati kötöttség jön létre.Az egyszerű eljárás esetében pedig – ahol van lehetőség egyszakaszon belül a tárgyalásra az ajánlatkérő választásának megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Ajánlattá minősítés szempontjai egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban ajánlatnak minősül-e, ha három levél érkezik be, de ezek közül egy érvénytelen, egy pedig csak azt tartalmazza, hogy az ajánlattevő nem akar ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás eredményességének nem feltétele a háromérvényes ajánlat beérkezése, ilyen szabályt a Kbt.-ben csak a versenypárbeszédregulái között találunk. Utóbbi esetben a jogalkotó így fogalmaz: a párbeszédekegy vagy több fordulóban is lefolytathatóak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Ajánlat módosítása az ajánlati kötöttség lejárta előtt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség lejárta előtt lehet-e módosítani az ajánlatot, és ha lehet, akkor milyen módon? Ha nem lehet, akkor ezt a lehetőséget a Kbt. mely rendelkezése zárja ki?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásról van szó, vagyversenypárbeszédről, illetőleg olyan eljárástípusról, ahol lehetőség vantárgyalni (egyszerűsített vagy egyszerű eljárás), úgy az ajánlatkérő általmeghatározott tárgyalási menet irányadó. Tehát ha az ajánlatkérő új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy ezt nem teheti meg azajánlatkérő. A Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése ugyanis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Uniós projekthez kapcsolódó szolgáltatás díjainak összegzési módja

Kérdés: Kettő vagy több évre szóló EU-s projektekhez, pályázatokhoz kapcsolódó könyvvizsgálói tevékenység esetében, a – szintén több évre szóló – könyvvizsgálói díjakat a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése értelmében miként kell összegezni? A többféle pályázat könyvvizsgálói díjait vertikálisan, azaz a könyvvizsgálói tevékenységek díjait egy költségvetési évben, a szolgáltatás azonos rendeltetése okán összegezzük, mert évente történik a díjak kifizetése, avagy horizontálisan kellene összegezni azokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése az éven belüli azonos tárgyúbeszerzések/szerződések összeszámítási szabályairól rendelkezik. A rendelkezésalapján azoknak a szolgáltatásoknak a díját kell egybeszámítani, amelyekre aszerződés megkötése egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

Eljárásrend a Kbt. "önkéntes" alkalmazása esetén

Kérdés: Amennyiben önként alkalmazza valamely cég a Kbt.-t, akkor mely eljárásrend szabályait kell alkalmaznia, azaz választhat-e az általános alanykénti vagy a különös alanykénti törvényalkalmazás között?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (4) bekezdése tartalmazza, hogy a törvénytönként alkalmazó szervezetre a törvény valamennyi rendelkezése vonatkozik. A161., 162. és 163. §-ok határozzák meg, hogy melyek azok az ágazatok,amelyekben a meghatározott tevékenységet végző meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Tevékenység megoszthatósága közbeszerzési szempontból

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, hulladékkezelési közszolgáltatással és távhőszolgáltatással foglalkozó cég megosztotta a Kbt. szempontjából a tevékenységeket, és a hulladékos oldalon klasszikus ajánlatkérőként jár el, míg a távhő területén közszolgáltatóként, és itt nem alkalmaz egyszerű eljárást. Helyesen jár-e el? (A Közbeszerzési Levelek tanácsadói alapján erre van lehetősége.)
Részlet a válaszából: […] ...az e tevékenységével összefüggő beszerzéseire a Kbt. különösfejezeteit (V. és VII. fejezet) kell alkalmaznia, és nem kell alkalmaznia azegyszerű eljárásrendet, mert különös ajánlatkérőnek minősül. A hulladékkezelésiszolgáltatással kapcsolatos tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő legalább három ajánlattevőnek köteles egyidejűlegírásbeli ajánlattételi felhívást küldeni, mert esetünkben az egyszerű eljárásravonatkozó rész szerinti közbeszerzései értéke a közbeszerzés megkezdésekor neméri el a VI. fejezet szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Szerződés teljesítésének közzététele 2005-ben indult egyszerű eljárásban

Kérdés: A Mód. Kbt. szerint egyszerű eljárás (közzététel nélküli) esetében nem kell közzétenni a Közbeszerzési Értesítőben a szerződés teljesítését. 2005-ben megkezdett eljárás esetében mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség a nemzeti értékhatár felétől ugyanúgyfennáll, csupán annak fele alatt, és az egyszerű értékhatár felett nem kötelezőegyszerű eljárásban hirdetményt közzétenni, hiszen a Kbt. 299. §-ának vonatkozórésze a következőképpen szól:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
2
3