Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint ebben az esetben a Kbt. a szerződés megszüntetésére kötelezi az ajánlatkérőt, a szerződés típusától függően elállással vagy felmondással, hiszen a közbeszerzési eljárásban a kizáró ok hatálya alatt álló és emiatt kizárásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Így a szerződés megkötését követően az összegezés módosítására sincs lehetőség, kizárólag a Ptk. szerződés megszűnésére (pl. elállás, felmondás, szerződés megszüntetése közös megállapodással), esetlegesen a szerződés érvénytelenségére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Tájékoztatási kötelezettség hamis nyilatkozat miatti kizárás hiányáról

Kérdés: 2020 novemberében indult nemzeti nyílt, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során a gazdasági szereplő nyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy vele szemben az eljárás során előírt kizáró okok nem állnak fenn. Az ajánlatkérő a bírálat során ellenőrizte az elektronikus nyilvántartásokat, megállapította, hogy azok egyikében sem szerepel az ajánlattevő. Ajánlata alapján a gazdasági szereplő az eljárás nyertese lett, vele az ajánlatkérő szerződést kötött. Később, a szerződés teljesítése során jutott az ajánlatkérő tudomására, hogy az ajánlattevő az eljárás teljes időtartama alatt a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizáró ok hatálya alatt állt, de a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása nem volt naprakész, emiatt a bírálati szakaszban a nyilvántartásban nem szerepelt a gazdasági szereplő. Később megállapítást nyert, hogy az ajánlattevő az eljárás megindítását megelőző dátummal már a kizáró ok hatálya alatt állt, melyről tudomása volt, mivel a korábbi kizárását több fórum előtt támadta. Így az eljárás során hamis nyilatkozatot tett. Az ajánlatkérő a szerződést a Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint felmondta, elállásra már nem volt lehetőség a megkezdett teljesítés és a lezárt részteljesítés miatt. Van-e az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Hatóság felé tájékoztatási kötelezettsége, tekintve, hogy az ajánlattevő a hamis nyilatkozat, illetve a kizáró ok miatt nem került kizárásra az eljárás során, mivel a szerződés teljesítésének szakaszában derült fény a fentiekre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett kizáró ok az alábbi:A Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki korábbi közbeszerzési vagy koncessziós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Egyoldalú szerződésbontás érdekmúlás miatt

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként már megkötött, határozott idejű szolgáltatási szerződést felmondhatja-e az ajánlatkérő pusztán azért, mert nem kívánja tovább a szolgáltatást igénybe venni? Ha igen, milyen jogkövetkezményei lehetnek az egyoldalú szerződésbontásnak?
Részlet a válaszából: […] ...A törvény 143. §-ának (2) és (3) bekezdései a felmondási kötelezettség feltételeit rögzítik, míg az (1) bekezdés olyan felmondási/elállási okot határoz meg, melyet nem kell a szerződés részévé tenni, ennek ellenére alkalmazhatja azt az ajánlatkérő, hiszen a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Felmondás, elállás a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 143. §-ában meghatározott felmondási-elállási eseteket rendes vagy rendkívüli felmondásként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint felmondási lehetőséget rögzít. A rendelkezés alapján csak akkor szükséges a szerződés felmondása vagy az attól való elállás, ha olyan körülmények merültek fel, amelyek miatt egyrészt a szerződés módosítására vonatkozó igény merül fel, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 17.

Szerződésbontás alapját képező jogszabály

Kérdés: Szolgáltatási pályázatban megadták a közreműködők nevét, de a későbbiek során ezek helyett másokat foglalkoztattak (szakmai igazolások is kellettek). Csak a Ptk. alapján van lehetőség szerződésbontásra?
Részlet a válaszából: […] ...visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesítettszolgáltatások visszajárnak;– aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásrajogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállása szerződést felbontja;– az elállás jogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.