Választható kizáró okok igazolása

Kérdés: Hogyan kell a választható kizáró okokat igazolni? Ki, milyen hatóság bocsát ki bármit a témában, figyelemmel arra, hogy az E-Certis sem segít, és nemcsak hazai, hanem külföldi igazolással kapcsolatban is felvetődik a kérdés?
Részlet a válaszából: […] ...jelzett választható kizáró okok nem teljesen homogének. A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja esetében az információ egy része akár elektronikus adatbázisokból is elérhető, a b) pont szakmai kötelezettségszegését nem tudja az ajánlatkérő ellenőrizni, a c)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Meghatalmazás és kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozat címzettje közös ajánlattételnél

Kérdés: Konzorciumban indulunk, és a konzorciumi partner szeretne kapacitásnyújtó szervezetet bevonni. A kapacitásnyújtóval kötendő előszerződésnek tartalmaznia kell a meghatalmazást is az EKR-ben való eljárásra. Az EKR-ben a konzorciumvezető fog eljárni, azonban nem a konzorciumvezető szerződik az adott kapacitásnyújtóval. Ebben az esetben mi a szabályoknak megfelelő eljárás? Kinek kell adni a meghatalmazást, és kinek a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkezésnek – tartalmaznia kell az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Két lehetőség van tehát, ami megfelel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...teszi közzé.A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban (a továbbiakban: CoRe) – valamint, ha a közbeszerzésekről szóló törvény felhatalmazása alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Valótlan adatrögzítés a regisztráció során

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, ha az ajánlattevő kkv-nak vallja magát az eljárás során, pedig biztosan nem az? Mivel az eljárásban ezt le kell nyilatkoznia, mindez nyomon követhető, és akár jogorvoslati eljárás is kezdeményezhető?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás során. Ennek van jelentősége, hiszen a szándékos vagy gondatlan hibás adatszolgáltatás eljárástól függetlenül történik.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet a regisztráció során történő adatrögzítést ír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonlóképpen, ha a Kbt. másként nem rendelkezik, akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (Eüsztv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egyrészt rögzíti a közbeszerzési terv tartalmát, valamint a 7. §-ának (4) bekezdésében hivatkozik a Kbt. 43. § (1) bekezdésének a) pontjára, mely jelenleg a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén az ajánlat 68. § (2) bekezdése szerint benyújtott egy eredeti példányának a 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az árlejtés a bírálat szakaszában történik, méghozzá az ajánlatok érvényességének megállapítását követően.A kormányrendelet 28. §-ának (1) bekezdése alapján a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg nem ismert az ügyben a www.kozbeszerzes.hu alapján. A fenti jogeset egy olyan aláírást tesz szükségessé, mely aláírás az elektronikus formában kitöltött EEKD-ban nem tehető meg, sőt az Európai Bizottság saját maga által fejlesztett online EEKD...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.
1
2
3
5