20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség
Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
2. cikk / 20 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
3. cikk / 20 Hivatkozás a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatásra az EKR-ben
Kérdés: Ha a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kérdezek, hivatkozhatok a válaszra az eljárásban?
4. cikk / 20 Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben
Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
5. cikk / 20 Számítási hiba javítása
Kérdés: A 424/2017. Korm. rendeletben a számítási hiba javítása egészen másként került be a jogszabályba. Ebben az esetben mit kell alkalmazni akkor, ha a Kbt. másként rendelkezik?
6. cikk / 20 Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai
Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
7. cikk / 20 Üzleti titokká nyilvánítás feltételei
Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
8. cikk / 20 Ajánlattételi felhívás megküldése e-mailben
Kérdés: Megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ha a nem hirdetménnyel induló, nem elektronikus közbeszerzési eljárás során az eljárást megindító ajánlattételi felhívást kizárólag e-mailben küldi meg az ajánlatkérő az ajánlattételre felkért gazdasági szereplő részére? Szükséges-e ilyenkor elektronikus aláírással ellátni a dokumentumot?
9. cikk / 20 Hiánypótlás központi e-mail címre
Kérdés: Mennyire célszerű élni azzal az ajánlatkérő által biztosított lehetőséggel, hogy a hiánypótlás elektronikus úton is megküldhető egy központi e-mail címre jelszó nélkül olvasható, de nem módosítható pdf-fájlként? Ha az ajánlatkérő a felhívásban a fenti fájlformátumon kívül másról nem rendelkezik, van további követelmény az ajánlattevővel szemben? Elegendő a levelezőrendszerben a kérési/olvasási visszaigazolás beállítása? Vagy az ajánlatkérő feladata, hogy tájékoztasson az elektronikusan megküldött dokumentum beérkezésének tényéről? Ezzel szerepét veszti az eredeti példány megléte, irányadósága?
10. cikk / 20 Iratátvétel visszaigazolása az ajánlatkérő számára
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlattevőnek e-mailben vagy telefaxon vissza kell igazolnia, hogy a részére küldött iratokat – ideértve a kiegészítő tájékoztatást is – megkapta. Hol tartalmaz a jogszabály ilyen kötelezettségeket? Előírhatja ezt az ajánlatkérő?
