Teljesítési részhatáridők módosításának jogszerűsége

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelműen ellentmond a Kbt. 55. § (6) bekezdése, ugyanis eleve azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők egyszer nézik meg az eljárást megindító hirdetményt, és hiába történik később annak lazítása, ezzel már valójában nem tudja szélesíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Érdeklődést jelző gazdasági szereplő azonosításának jogszerűsége

Kérdés: Irányelvi gyakorlatnak megfelelő-e, hogy az érdeklődést jelző gazdasági szereplőt azonosítani tudja az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...irányelvi szabályok nem térnek ki a kérdésre, van olyan európai ország (például Horvátország), ahol az eljárási dokumentumokat letöltő gazdasági szereplőt nem tudja azonosítani az ajánlatkérő, van, ahol közvetlenül elérhetők a dokumentumok. A nyilvánosságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Érdeklődés jelzése az ajánlattételi határidő lejártát követően

Kérdés: Jelezhetek-e érdeklődést az ajánlattételi határidő lejárta után? (Miután nem nyilvánosak a dokumentumok, szeretném látni azokat, hogyan írta ki a beszerzést az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...nem megengedett.A kormányrendelet 5. §-a alapján tilos az EKR rendeltetéstől eltérő használata.Mivel az érdeklődés jelzése a futó eljárásokra fejlesztett funkció, így a későbbi adathoz jutás valójában túlmutat a közbeszerzési eljárásban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Superuser jogosítványai

Kérdés: Az EKR-ben a superuser a szervezet valamennyi eljárását láthatja, a személyes hozzáférésektől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...a superusernek van lehetősége saját magának jogot adni, de amennyiben nem maga jelzi érdeklődését, vagy hozza létre a közbeszerzési eljárást, úgy automatikusan nem fogja látni az adott eljárás dokumentumait. Ez nem azt jelenti, hogy csak a superuser foglalkozzon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Közzététel a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban a 115. § (7) bekezdése szerinti közzétételnél elegendő az EKR rendszer általi közzététel, vagy ajánlatkérői oldalról is nyilvánossá kell tenni a közbeszerzési dokumentumokat? Kérdés továbbá, hogy a közbeszerzési dokumentumok alatt "a közzététel vonatkozásában" kifejezés alatt mit kell érteni? (Tervek, műszaki leírás, közbeszerzési iratminták, szerződéstervezet stb.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. értelmében az eljárást megindító felhívást és közbeszerzési dokumentumokat kell közzétenni, majd később az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők adatait és a bontási jegyzőkönyvet az alábbiak szerint.A Kbt. 115. §-ának (7) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Közbeszerzési dokumentumcsomag megszerzése érdeklődés jelzése nélkül

Kérdés: Ha nem jelzem az érdeklődésemet, van-e arra mód, hogy a közbeszerzési dokumentumcsomaghoz hozzájuthassak?
Részlet a válaszából: […] ...Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben egyes ajánlatkérők az eljárási dokumentumokat is közvetlenül elérhetővé teszik az eljárást megindító hirdetmény mellett, azaz nem követelik meg az érdeklődés jelzését. Az ajánlatkérők nagyobb részben azonban nem teszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Hirdetmények karakterkorlátja

Kérdés: Mi a teendő, ha nem fér el a tartalom a hirdetményben karakterkorlát miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ahol csak a kötelező elemeket közli. Mivel az EKR-ben közvetlenül, ingyenesen elérhető az érdeklődés jelzését követően az eljárási dokumentum, így nem kerülnek a gazdasági szereplők versenyhátrányba, ha nem kapnak teljes körű információt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Kiegészítő tájékoztatás, mint a dokumentáció része

Kérdés: Része-e a kiegészítő tájékoztatás a dokumentációnak? (Az ajánlattevő az egyik kiegészítő tájékoztatást nem vette figyelembe, pontosabban egy olyan információ szerepelt a kiegészítő tájékoztatásban, ami félreérthető volt. Ajánlatában hivatkozik a hirdetményre, dokumentációra, nem említi a kiegészítő tájékoztatást. Esetünkben egy olyan értelmezési kérdésről van szó, ami a kiegészítő tájékoztatás nélkül is értelmezhető lenne, tehát az ajánlatkérő nem változtatta meg az eljárási dokumentumokat.)
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tájékoztatás a megfelelő ajánlattétel érdekében történik, illetve szükséges, melynek tartalma része az eljárási dokumentumoknak. Minden gazdasági szereplő tudomására jut, hiszen a kérdés eleve olyan közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] ...április 1-jétől valóban változik a Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése.Induljunk ki abból, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van saját eljárásrendet kialakítani, vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Új ajánlat létrehozójának jogosítványai

Kérdés: Ajánlattevőként az új ajánlat létrehozója szerkeszthet is, vagy csak érdeklődést jelezhet?
Részlet a válaszából: […] ...új ajánlat létrehozója szerkesztési joga mellett ajánlatot nyújthat be és vonhat vissza amellett, hogy érdeklődését is tudja jelezni egy eljárás iránt. A szerkesztési jogosultság megléte ebben az esetben adottság, így külön az új ajánlat létrehozója számára nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.
1
2
3