27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Negatív érték feltüntetésének kezelése a felolvasólapon
Kérdés: Meghatároztam egy értéket, amelynél kisebb nem szerepelhet a felolvasólapon. Ennek ellenére egy ajánlattevő beírt egy értéket, melynek ugyan nincs értelme – negatív érték –, de nem tudom, hogyan illesszem be az értékelésbe. Hogyan kezeljem ezt?
2. cikk / 27 Több áralapú értékelési szempont alkalmazása
Kérdés: A legalacsonyabb ár értékelési szempont alkalmazása esetén megadható több, árra vonatkozó alszempont különböző súlyszámokkal, vagy az ár súlyozására csak legjobb ár-érték arány alkalmazása esetén kerülhet sor, figyelemmel arra, hogy a Kbt. 76. § (9) bekezdés a) pontja a súlyszámok alkalmazásának csak azon esetét szabályozza, amikor az ajánlatkérő nem egyedüli értékelési szempontként alkalmazza a legalacsonyabb ár szempontját?
3. cikk / 27 Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában
Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
4. cikk / 27 Ajánlat érvénytelensége beárazatlan tételek esetén
Kérdés: Érvénytelen-e az ajánlat, ha az ajánlattevő nem minden tételt árazott be, azaz néhány tétel anyag- és díjköltsége is nullásan szerepel? A) esetben az ajánlati felhívás kifejezetten rögzíti az érvénytelenségi esetet, B) esetben nem rendelkezik az ajánlati felhívás/dokumentáció. Milyen következménye lehet annak, ha az ajánlatkérő az eljárás során nem tett fel kérdést a nullás tétellel kapcsolatban?
5. cikk / 27 Esélyegyenlőség kérdése értékelési szempont mértékének maximalizálása esetén
Kérdés: Kifogásként merül fel, hogy az ajánlatkérő egy adott értékelési szempont mértékét úgy maximálta, hogy adott mértéktől mindenki maximumpontot kap, pedig cégünk ajánlata sokkal jobb a többieknél. Lehet ezt kifogásolni? Miért maximálja az ajánlatkérő az értékelési szempont mértékét, amikor tudja, hogy többen is jobb paraméterekkel tudunk pályázni, és értelmetlen ott meghúzni a határt, ami valójában a minimumkövetelmény? Véleményem szerint így nem esélyegyenlő a verseny.
6. cikk / 27 Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől
Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
7. cikk / 27 Elektronikus árlejtés folyamatában változtatható ajánlati elemek
Kérdés: Az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat – Kbt. 76. § (2) bekezdésének a) pontja. Az elektronikus árlejtés folyamatában az árakon kívül megváltoztatható-e az eredetileg megajánlott termékek típusa vagy gyártmánya a végső ajánlatban?
8. cikk / 27 Azonos ajánlatok adott részszempontra
Kérdés: Mit kell tennünk ajánlatkérőként akkor, ha egy adott részszempontra az összes ajánlattevő azonos ajánlatot ad?
9. cikk / 27 Környezetvédelmi termékdíj szerepeltetése az ajánlati árban
Kérdés: A jogszabály és a felhívás szerint az ajánlati árat úgy kell meghatározni, hogy abban valamennyi, az ajánlattevő által érvényesíteni kívánt díjat, igényt fel kell tüntetni – az általános forgalmi adó kivételével. Ehhez képest az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatnak nem kell tartalmaznia a környezetvédelmi termékdíjat, arról majd esetenként, az egyes megrendelések vonatkozásában egyeztetnek a felek attól függően, hogy az eseti megrendeléssel érintett termék termékdíj-fizetési kötelezettség alá esik-e, avagy sem. Elfogadható ez a megoldás?
10. cikk / 27 Ajánlat üzleti titokká nyilvánított részének kezelése
Kérdés: Ajánlatunkban árképzésünk módjának, valamint a részárakat tartalmazó részének üzleti titokká nyilvánítását kértük. Az ajánlatkérő az árat indokolatlanul alacsonynak ítélte meg, ezért indokolást kért. Ezzel egyidejűleg valamennyi ajánlatkérőnek úgy küldte meg ezt a felhívást, hogy azáltal ajánlatunk egésze – üzleti titokká nyilvánított része is – valamennyi ajánlattevő részére megismerhetővé vált, mert ez a rész a felhívásban teljes terjedelemben szerepelt. Ezt megtehette? Mit tehetünk ebben az esetben?