Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek

Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség, az ajánlatkérő tájékoztatása az EKR-en keresztül kell hogy megtörténjen. Mivel erre vonatkozóan nincsen valójában dedikált eljárási cselekmény, így akár hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozatként, akár egyéb kommunikáció keretében megtörténhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. kifejezetten nem nevesít eljárási szakaszokat, de a szabályozást illetően jól elhatárolható egy előkészítési, egy részvételi/ajánlattételi, egy bírálati/értékelési, illetve egy szerződéses szakasz. A közbeszerzési eljárás a Kbt. 37. § (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Árverés indítása az EKR-ben

Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése szerinti értékelést követően az elektronikus árlejtés időpontjáról az ajánlatkérő valamennyi, az eljárásban – a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint – érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt egyidejűleg értesíti, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Tájékoztatás ajánlat érvénytelenségéről

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése szerint, hogy mely ajánlat vagy részvételi jelentkezés érvénytelen, és hogy van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Ezt követően – a (3) bekezdés alapján – a megfelelőnek talált ajánlatokat az ajánlatkérő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Eredményhirdetés mellőzése

Kérdés: Megteheti az ajánlatkérő, hogy nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményével kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségeket a Kbt. 77. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Alkalmatlanná nyilvánítás alapja

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] ...szerintiérvénytelenségi ok. Érvénytelen ajánlat nem kerül értékelésre, érvénytelenajánlatot benyújtó ajánlattevő pedig nem lehet az eljárás nyertese, azaz velenem lehet az eljárást lezáró közbeszerzési szerződést megkötni.Az ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek (Kbt. 10. §);– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásbólkizárták;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.