Közbeszerzési terv közzététele

Kérdés: Az éves összesített közbeszerzési terv közzétételével kapcsolatban az alábbiak szerint kérek felvilágosítást:
A Kbt. 43. §-a szerint az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által Közbeszerzési Adatbázisban – amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni a közbeszerzési tervet. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési tervet köteles az EKR-ben közzétenni. Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 37. §-ának (1) bekezdése alapján az 1. melléklet III. Gazdálkodási adatok 8. pontja szerint a közbeszerzési tervet közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján.
Fenti jogszabályi hivatkozások alapján a Közbeszerzési Adatbázisban, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben és az ajánlatkérő honlapján is közzé kell tenni a közbeszerzési tervet?
Részlet a válaszából: […] ...adattartalmaként az EKR-ben megadja:– a közbeszerzés tárgyát,– a közbeszerzés tervezett mennyiségét,– a közbeszerzésre irányadó eljárási rendet,– a tervezett eljárás fajtáját,– az eljárás megindításának tervezett időpontját, és– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége, melyet az ajánlati biztosíték megtestesít.A Kbt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához kötheti, amit az ajánlattevőnek az ajánlati kötöttség beálltáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Felkészülés az EKR használatára

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...kér az ajánlattevő, benyújt ajánlatot, majd visszavon. A rendszerrel való megismerkedést nem a legfontosabb éves közbeszerzési eljárás során történő ajánlattétellel kell kezdeni. Az űrlapok megismerése, a feltöltés, az egyes eljárási cselekmények megtalálása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] ...melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...Vonatkozik ez esetlegesen az aránytalanul alacsony ár indokolásának azon részére, amely üzleti titkot rejt. Az üzleti titok kezelése eljárási cselekmény keretében csatolt új dokumentum, így szeparáltan is kerül feltöltésre. Emiatt az iratbetekintés során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] ...vagy más alsóbb szintű jogosultságot.Háromszintű jogosultságról beszélhetünk az alábbiak szerint:– szervezeti szintű jogosultság;– eljárásszintű jogosultság, valamint– ajánlatszintű jogosultság(Válaszunkban nem érintjük a rendszerszintű szerepköröket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) értelmében amennyiben elektronikus közbeszerzési eljárást kezdeményez az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új szabályok szerint kell eljárni. A kormányrendelet az iratbetekintést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Szerződés részét képező ajánlat nyilvánosságra hozatala, feltöltése

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szövege úgy rendelkezik, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata elválaszthatatlan része a szerződésnek, akkor a szerződés nyilvánossága alapján az ajánlat üzleti titok keretében nem védett részét is nyilvánosságra kell hozni? Fel kell tölteni a szerződéssel együtt a Hatóság adatbázisába, illetve, például közérdekű adatigénylés keretében, a megkért szerződéssel együtt meg kell küldeni az igénylő részére?
Részlet a válaszából: […] ...való közzététel nem lehetséges, a saját vagy a fenntartója honlapján – közzétenni – egyebek mellett – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul – d) pont.A közérdekű adatigénylés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Dokumentum üzleti titokká nyilváníthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció során egy olyan dokumentumot kaptunk, melyet az ajánlatkérő üzleti titoknak tekint. Ezt megteheti? (Ebben az esetben együtt tárgyalt az ajánlatkérő a piaci szereplőkkel.)
Részlet a válaszából: […] ...előzetes piaci konzultáció célja az eljárás előkészítése és a potenciális gazdasági szereplők tájékoztatása. Mivel az esélyegyenlőségnek kiemelten érvényesülnie kell, az ajánlatkérőnek nincs lehetősége üzleti titkainak meghatározására és azoknak az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Tárgyalások tartalma az innovációs partnerség második, szerződéses szakaszában

Kérdés: Az innovációs partnerség két szakaszra bontja az eljárást a Kbt. szerint. A második szakaszban, az innovációs partnerség szerződéses szakaszában azt kell biztosítani, hogy a döntésekkel kapcsolatos dokumentumok elkészüljenek, és az ajánlatkérő eldönti, hogy mely partnerekkel bontja fel a szerződést, illetve hogy mely partnerekkel köti meg a beszerzés megvalósításához szükséges szerződést, valamint hogy elkészítse a tájékoztatót, az eljárás eredményéről hirdetményt. Ezek szerint az első szakaszban tárgyal a megállapodások megkötéséről. Kérdés, hogy a második szakaszban miről tárgyal, figyelemmel arra, hogy már vannak szerződéses partnerei az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...innovációs partnerség első részében történik tárgyalásos eljárás keretében az innovációs partnerek kiválasztása, mely partnerekkel a második, ún. szerződéses szakaszban együttműködik az ajánlatkérő. Ennek az együttműködésnek a részleteit a Kbt. 97. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
2
3
4
11