Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...miatt következhet be. A Kbt. 25. §-a tartalmazza az összeférhetetlenségi szabályokat, amely alapján az ajánlatkérő részéről az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont, vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...őket, mely a közbeszerzésben jogszerűtlen.A D. 201/2023. számú ügyben ezért volt jelentősége annak, hogy az érdekelt a közbeszerzési eljárás során becsatolta a Kbt. 44. § rendelkezései alapján üzleti titoknak minősített franchise-szerződését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Alvállalkozó bevonásának jóváhagyása

Kérdés: Az ajánlatkérő az alvállalkozó bevonását saját jóváhagyásához köti a szerződéstervezetben. Ez nem ellentétes az alvállalkozók bevonásának szabadságával?
Részlet a válaszából: […] ...valóban az a főszabály, hogy az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. Ez a korlátozási lehetőség arra vonatkozik, amikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja az egyik olyan jogalap, amely esetében egy közbeszerzési szerződés új közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosulhat. A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza a kérdésben jelzett jogalapot:"141. § (4) A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Iratfeltöltési kötelezettség EKR-ben

Kérdés: Szükséges-e feltölteni a bírálati lapokat, becsült értéket megalapozó dokumentumokat az EKR-be?
Részlet a válaszából: […] ...fel kell töltenie.A rendelet 9. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő – az ellenőrzésre jogosult hozzáférése és az eljárás iratainak az EKR-ben való elektronikus megőrzése érdekében – köteles az eljárás előkészítése körében a Kbt. 28. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Információkérés előzetes piaci konzultáció keretében

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében az ajánlatkérő kiosztott egy dokumentumot, melyre várja a visszajelzésünket. Nem világos számomra, hogy ez része-e az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] ...igen szűkszavú, azaz nem rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek dokumentálnia kell, milyen formában végzi a piaci konzultációt, hiszen ez az eljárás előkészítésének része, mellyel kapcsolatban eleve információt kell feltöltenie az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe.A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Eljárás EKR-en kívüli lebonyolíthatósága

Kérdés: Mi történik, ha az EKR nem tudja biztosítani egy eljárás lefolytatásának lehetőségét a Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e)-f) pontjai szerint? És mi a helyzet, ha egyéb okból nem tudja biztosítani egy-egy eljárási cselekmény elvégzését?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett okok, melyek miatt az EKR – részben vagy egészében tartósan – nem képes biztosítani a megfelelő eljárást, az alábbiak lehetnek:A Kbt. 41/C. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai szerint a 41. § (1) bekezdésétől eltérően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Hiánypótlási szabályok értelmezése

Kérdés: Amikor az ajánlatkérő olyan hiánypótlást bocsát ki, melyet jogszabály nem tesz lehetővé – mert például olyan elem pótlására szólítja fel az ajánlattevőt, amit az valójában nem hiánypótoltathat –, mire lehet hivatkozni? Hazai jogesetekre? (Az irányelvben alig van szó hiánypótlásról.)
Részlet a válaszából: […] ...Az egyenlő bánásmód elvével és az átláthatósági követelménnyel ellentétes valamely közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásában az ajánlatkérő és az ajánlattevő között minden tárgyalás, ami azt jelenti, hogy az ajánlat főszabály szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...a megszerezhető maximális pontszám 10 pont. Hasonló volt a probléma a minőségbiztosítási terv pontozása esetében is.A hivatalból eljárást kezdeményező szerint az ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásban, sem a közbeszerzési dokumentumokban nem határozta meg, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Új kapacitást nyújtó szervezet bevonása a hiánypótlásban

Kérdés: Mit tegyen az ajánlatkérő, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatával kapcsolatban hiányosság merül fel, és emiatt a nyertes ajánlattevő új kapacitást nyújtó szervezetet von be hiánypótlásában?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény 69. §-ának (3) bekezdés szerint, majd a nyertes ajánlattevő felhívása a kizáró okok, alkalmassági követelmények eljárást megindító felhívásban előírt igazolásainak benyújtására. Egyértelmű tehát a 69. § (4) bekezdés utolsó mondata szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.
1
2