A bírságmegállapítás szempontjai jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Mi alapján dönt a jogorvoslati fórum, amikor a bírságot megállapítja? (Több olyan esetet látunk, amikor azonos jogsértést másként bírál el, és nem minden esetben indokolható mindez a becsült érték különbségével.)
Részlet a válaszából: […] ...eset összes körülményét, így különösen-a jogsértés súlyát,-a közbeszerzés tárgyát és értékét,-jogsértésnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntésre gyakorolt befolyását,-a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartásnak az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] ...mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015. MvM rendelet határozza meg. Az MvM rendelet értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén

Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
Részlet a válaszából: […] ...vizsgálata alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az Extremplast Bt. elektronikus úton, az előírt határidőben, az EKR-ben az eljárásra létrehozott azonosító számú felületen benyújtott ajánlatában sehol nem található olyan nyilatkozat, amelyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 11.

Többszörös megjelenés tilalma a kivitelezés időszakában

Kérdés: A Kbt. 36. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tilalom csak az ajánlattételi időszakra, illetve az ajánlatra vonatkozik, vagy a kivitelezés időszakára is? Ha az ajánlattevő nem nyer, a kivitelezés időszakában részt vehet a nyertes ajánlattevő alvállalkozójaként a kivitelezésben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a Kbt. 36. §-ának (1) bekezdésében meghatározott többszörös megjelenés tilalmát érinti, mely szerint az eljárás során az ajánlattevő nem jelenhet meg több szerepben, beleértve azt a helyzetet is, amikor másik ajánlattevő alvállalkozójaként kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] ...mint negyvenmillió forint.A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy személy, amelynek uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Becsült érték számítása közös támogatási projekt esetén

Kérdés: Amennyiben közös támogatási projektünk van, de egyedileg szerzünk be, kivéve a projekt egy beszerzését, ahol közös ajánlatkérés történik, a becsült értéket hogyan kell számítani? A Hatósági útmutató szerint a közös projekt közös beszerzését nem kell egybeszámítanom azokkal a beszerzésekkel, melyeket a projekt keretében egyedül én mint ajánlatkérő szerzem be, és nem a többiekkel közösen? Ez esetben hol van itt projektszemlélet?
Részlet a válaszából: […] ...az egyes ajánlatkérők külön-külön vehetik figyelembe, azonban, ha a különböző ajánlatkérők a saját beszerzési igényeiket egy eljárás keretében kívánják megvalósítani, azok becsült értékét jogszerűen nem bonthatják részekre, függetlenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés − ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul − a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...megjelenés tilalmára vonatkozó, 36. §-ának (1) bekezdése a kérdésre egyértelműen nem alkalmazandó. Szükséges azonban az eljárás során a 36. § (2) és (3) bekezdésének a vizsgálata.A közbeszerzési törvény 36. §-ának (1) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizárólagos jog jogosultjának megjelenése ajánlattevőként ugyanazon eljárásban

Kérdés: Ha egy gazdasági szereplő egy közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésében közvetlenül részt venne, ám mivel tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, és egyben kizárólagos forgalmazója és gyártója is egy szoftvernek, így a Kbt. 3. §-ának (2) bekezdése szerint kivételnek tekinthető, emiatt az ajánlattevő nem nevezi meg alvállalkozóként a részvételre jelentkezésében/ajánlatában, akkor ez a gazdasági szereplő ugyanabban az eljárásban lehet-e részvételre jelentkező/ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...definíciója az alábbiak szerint fogalmaz.A törvény alkalmazásában alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] ...vennie. Amennyiben csak adott rész, adott részszerződés értékét veszi figyelembe annak érdekében, hogy a közbeszerzést vagy az uniós eljárásrendben történő eljárás lefolytatását elkerülje, magatartása a részekre bontási tilalom szabályába ütközik, azaz jogsértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
1
2