Összeférhetetlenség vizsgálata ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenítette az ajánlatkérő, tekintettel arra, hogy nem nyújtotta be az ajánlati felhívás VI.3.22 pontjában előírt összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Az ajánlattevő ajánlata során jelezte, hogy nem kíván igénybe venni alvállalkozót és kapacitást nyújtó szervezetet. Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kérte, hogy nyújtsuk be az összeférhetetlenségi nyilatkozatot, de iratmintát és tartalmi elvárást nem fogalmazott meg. Az ajánlattevő nem nyújtott be hiánypótlást, de előzetes vitarendezésben jelezte, hogy nem ért egyet az ajánlatkérővel. Összeférhetetlenségi helyzetet miért vizsgál az ajánlatkérő ajánlattételi szakaszban? Az ajánlatkérő jogszerűen járt el az EVK elutasítása során?
Részlet a válaszából: […] ...legfeljebb arra érdemes egy előzetes vitarendezést alapozni, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumban (amennyiben uniós eljárásrendben indult az eljárás) volt összeférhetetlenségi nyilatkozat, így valójában tartalmilag az ajánlattevő lenyilatkozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Referencialevél helyettesíthetősége

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására indított uniós nyílt eljárásban veszünk részt. Az ajánlatkérő felszólított minket a referencialevelek benyújtására. A referencialevelek begyűjtését megkezdtük, de az ajánlatkérő által a referencialevelek benyújtására vonatkozó határidőig nem érkezett meg mindegyik igazolás. Van arra lehetőségünk, hogy a saját nyilatkozatunkkal helyettesítsük a referencialevelet, ha egyidejűleg becsatoljuk a referencialevél megküldését kérő e-mailt?
Részlet a válaszából: […] ...igazolási módtól nem lehet eltérni.Építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó igazolási mód mind uniós, mind nemzeti eljárásrendben egységes: a korábbi teljesítést a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni [Kormányrendelet 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...okok hatálya alá.Mivel köztes döntésről a Kbt. sem ír, így természetesen felmerül a 114/A. § (2) bekezdése alapján a hasonló eljárásrend alkalmazása, mint a 69. § esetében. Itt azonban nincs szükség köztes döntés meghozatalára, hiszen az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél

Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...(1)-(5) bekezdései.A védelmi jellegű beszerzések esetében különös fontossággal bír tehát a minősített adatok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása, melyet a fentiekben példaként felhozott nemzetbiztonsági beszerzési eljárások esetében további...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...ezáltal az uniós szabályoknak megfelelő, lehető legrugalmasabb eljárás szélesebb körű alkalmazását;– az új Kbt. alapján az uniós eljárásrendben minden esetben kötelező a dokumentáció készítése. Ez alól csak a hirdetmény közzététele nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.