Hirdetmény-ellenőrzés

Kérdés: Mi értelme van az eredményhirdetésről szóló tájékoztató hirdemény-ellenőrzésének, amikor nincs is rajta mit ellenőrizni? Miért kell azért fizetni, ami egyébként az eljárási dokumentumokból következik?
Részlet a válaszából: […] ...hirdetmény-ellenőrzési kötelezettséget a 44/2014. számú MvM rendelet 9. §-a írja elő, mely vonatkozik az összes eljárást megindító hirdetményre, eredményről szóló tájékoztatóra, szerződésmódosításról szóló tájékoztató hirdetményre az alábbiak szerint:-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítani, így a kizárás nem képezheti mérlegelés tárgyát.Természetszerűleg nehézséget okoz az a körülmény, hogy a kizáró okok ellenőrzése nem egy folyamatos tevékenység, amelyet az ajánlatkérő mindennap elvégez. A Kbt. 69. § (4) bekezdése, a Kbt. 114....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Feltételes eljárás alkalmazása

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A beruházás helyszíne több helyrajzi számot takar, melyek közül az egyik tulajdonviszonya még nem rendezett, azaz a területet az önkormányzat a későbbiek során fogja megvásárolni. Az adásvételre előreláthatólag a közbeszerzési eljárás lezárása előtt kerül sor. Indítható-e feltételes közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a feltételes eljárást az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény esetében teszi lehetővé. A későbbi tulajdonszerzés valójában az ajánlatkérő ellenőrzési körében van, abban az esetben is, amennyiben a tulajdonszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Előzetes vitarendezés és az ajánlattételi határidő

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló nyílt eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni, de szerintünk a műszaki leírás versenykorlátozó rendelkezéseket tartalmaz. A kiegészítőtájékoztatás-kérésünkre az ajánlatkérő nem adott pozitív választ. Ha előzetes vitarendezési kérelmet nyújtunk be a kiegészítő tájékoztatás alapján az ajánlattételi határidő lejárta előtt pár nappal, akkor az ajánlatkérő köteles meghosszabbítani az ajánlattételi határidőt, hogy legyen idő az ajánlatunk elkészítésére?
Részlet a válaszából: […] ...feladása egy szabályozott folyamat, amely – különösen uniós eljárási rend esetében – több lépésből is állhat (hirdetmény-ellenőrzés és feladási cselekmény). Így előfordulhat, hogy az ajánlatkérő már nincs is olyan helyzetben, hogy a módosító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés

Kérdés: Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy ha valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi, illetve a részvételi határidőt követően bekövetkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségétől, a szállítási nehézség mikor esik az ajánlattevő érdekkörébe, mikor tekinthető az ajánlattevő felelősségén és ellenőrzési körén kívüli eseménynek, mikor tartozik az ajánlattevő gondos eljárásán kívüli esetnek, és ezáltal mikor nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Közbeszerzési eljárás felfüggesztése

Kérdés: Felfüggeszthetjük a közbeszerzési eljárásunkat az Ákr. alapján, ha olyan előzetes vitarendezési kérelem érkezik, amelynek eldöntéséhez több tényezőt kell megvizsgálni, és nem elég a 3 munkanap a kérelem megválaszolására?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódnak, például a Közbeszerzési Döntőbizottság jogorvoslatokra vonatkozó hatásköre vagy a Közbeszerzési Hatóság hatósági ellenőrzési eljárása. Ezen nevesített esetek kivételével az Ákr. nem vonatkozik a közbeszerzési eljárás folyamatára, amely azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Integritás Hatóság a közbeszerzésben

Kérdés: Az Integritás Hatóságnak lesznek feladatai a közbeszerzésekkel kapcsolatban. A Kbt.-ben ez hogyan jelenik meg? Vagy csak a "saját törvényéből" olvasható ki, mire lesz jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...Integritás Hatóságot az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (továbbiakban: Törvény) hozta létre. Erre utal a kérdező is, mint az Integritás Hatóság "saját törvénye".A Törvény 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Szerződésteljesítés felfüggesztése

Kérdés: Mit tehet a nyertes ajánlattevő abban az esetben, ha ő maga folyamatosan és hibátlanul teljesíti a közbeszerzés alapján megkötött szerződést, az ajánlatkérő azonban forráshiányra hivatkozva felhagy az ellenszolgáltatásnak a teljesítés szakaszaihoz igazodó kifizetésével, a nyertes ajánlattevőtől viszont közbeszerzési érdekre hivatkozva további teljesítést követel? Felfüggesztheti-e teljesítését az ajánlattevő, avagy a közbeszerzés speciális szabályai miatt ez valóban nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...a közpénzekkel való felelős gazdálkodás elvét a szerződés teljesítése során, vagyis hogy az ajánlatkérőt nem csupán ellenőrzési, hanem igényérvényesítési kötelezettség is terheli, ha a szerződés nyertes ajánlattevő általi teljesítése szakmai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...képest az együttesen alkalmazni kívánt 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjai (ún. de minimis jogalap) a (6) bekezdés feltételeinek ellenőrzése nélkül 50% mértékig történhet úgy, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy a 141. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.
1
2
3
11