Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...módosítása is, amely alapján az ajánlatkérő a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv megállapítása alapján végezhet eljárási cselekményeket, és módosíthatja az összegezést, de csak abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Teljesítési határidő módosulása

Kérdés: Árubeszerzésre tervezünk nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást indítani. A becsült érték felmérése során néhány gazdasági szereplő jelezte, hogy esetlegesen szállítási nehézségek merülhetnek fel, amely miatt a szállítási határidőt nem lehet tervezni. A teljesítési határidőre lehet alkalmazni a Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontját?
Részlet a válaszából: […] ...felelősségétől, a szállítási nehézség mikor esik az ajánlattevő érdekkörébe, mikor tekinthető az ajánlattevő felelősségén és ellenőrzési körén kívüli eseménynek, mikor tartozik az ajánlattevő gondos eljárásán kívüli esetnek, és ezáltal mikor nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] ...képest az együttesen alkalmazni kívánt 141. § (4) bekezdés b) és c) pontjai (ún. de minimis jogalap) a (6) bekezdés feltételeinek ellenőrzése nélkül 50% mértékig történhet úgy, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérőnek igazolnia kell, hogy a 141. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Alvállalkozás közös ajánlattevők között

Kérdés: Közös ajánlattevők nyertessége esetén van-e lehetőség arra, hogy a szerződéskötést követően, annak teljesítése során egymással alvállalkozási szerződést kössenek, és egymás alvállalkozói legyenek?
Részlet a válaszából: […] ...nem igényel. Amennyiben azonban az alvállalkozói helyzetet bejelentik az ajánlatkérőnek, és az ajánlatkérő számlaellenőrzés keretében kifogásolja azt, úgy jogosan feltételezi, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban a felek elhallgatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.

Keretmegállapodás versenyújranyitásának ellenőrizhetősége

Kérdés: Ellenőrizheti-e a Közbeszerzési Hatóság annak a keretmegállapodásnak a versenyújranyitását, amelyet még 2017-ben kötöttek meg, és jelenleg zajlanak a teljesítések?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. kormányrendelet hatályba léptető rendelkezése értelmében módosítás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet értelmében központosított közbeszerzés esetében a kormányrendelet szabályai nem alkalmazandók. Azonban esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Ajánlatkérő eljárása versenykorlátozás esetén

Kérdés: Az 1996. évi LVII. törvény (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról, Tpvt.) 11. §-a rendelkezik a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmáról. Egy többszakaszos közbeszerzési eljárás során, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott meg, nem versenykorlátozó-e az, ha a részvételi szakaszban jelentkezést benyújtó ajánlattevők közül például három cégnek részben azonos a tulajdonosi köre, illetve a céget jegyző személye is? Mennyiben más a helyzet akkor, ha az eljárás időszakos előzetes tájékoztatóval indul – amely nem tartalmaz még információt a keretszámra vonatkozóan –, részvételi szándékát a fent megjelölt kör nyújtja be, és az ajánlatkérő a részvételi felhívásban kívánja korlátozni az ajánlattételi szakaszba jutók körét? Ez esetben lehet-e szó versenykorlátozásról? Amennyiben bármelyik esetben felmerül a verseny korlátozása, mit kell tennie az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési-jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...továbbá közbeszerzési szerződések, illetve építési vagy szolgáltatási koncessziók és ezek módosításainak közbeszerzési jogi ellenőrzése során a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti rendelkezések nyilvánvaló megsértését észleli, vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Szerződés kiegészítése

Kérdés: Van-e valamilyen korlátja az ajánlatkérő – megállapodásban meghatározott – ellenőrzési joga gyakorlásának a szerződés teljesítése kapcsán? A kérdést azért tesszük fel, mert az ajánlatkérő heti rendszerességgel, előzetes bejelentés nélkül küld képviselőt a gyártási folyamat ellenőrzésére, amely a munkarendet jelentősen megzavarja. Sajnos, az ellenőrzési jogosultság nincs részletesen leszabályozva a szerződésben, csak az szerepel benne, hogy munkaidőben ellenőrizhet a megrendelő. Kiegészíthetjük a szerződést – mely hosszabb időre kötött keretszerződés – e körben?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti esetben lehetőség van a szerződés módosítására, különös tekintettel arra, hogy a megfelelő ellenőrzés közös érdek, továbbá nem változtatja meg semmilyen mértékben a szerződés gazdasági egyensúlyát, nem jár a felelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...alkalommal is módosíthatja az ajánlattételi felhívás kiküldésének időpontját, ezzel megkönnyíti különösen a folyamatba épített ellenőrzéssel megvalósuló eljárások rugalmasabb lefolytatását;– a módosítás hatályon kívül helyezi azt a szabályt, amely szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
1
2
3
4