Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...vagy mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzési Hatóság elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;– a Magyar Államkincstár;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró okokigazolásának módját, az ennek körében kérhető dokumentumok körét, azalkalmasság és a kizáró okok ajánlatkérő általi ellenőrzésére, valamint aközbeszerzési műszaki leírások meghatározására és tartalmára vonatkozórészletes szabályokat;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...eseténeljárást, intézkedést kezdeményeznek;– a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározottfelügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetve aközbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.Az ellenőrzés során tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Részteljesítésről szóló tájékoztató közzétételének elmulasztása

Kérdés: A szerződés "Kbt.-ben meghatározott esetben fennálló" részteljesítéséről szóló tájékoztató közzétételi kötelezettségének elmulasztása milyen jogkövetkezményekkel jár, határozatlan időre kötött szerződés esetében az egy év elteltét követően meddig lehet e kötelezettségnek eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztás juttudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ellenőrzés során feltárt jogsértés orvoslása

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?
Részlet a válaszából: […] ...eseténeljárást, intézkedést kezdeményeznek;– a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározottfelügyeleti és belső ellenőrzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetőleg aközbeszerzési eljárásokat ellenőrizni kell.A fentiekből következően az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Jogsértés "észlelésének" időpontja

Kérdés: Ha egy közreműködő szervezet egyik szűrőjén átcsúszik egy jogsértés, de később a szervezeten belül valaki észleli, akkor ez az időpont számít az észlelésnek?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az országgyűlési biztos;– a közbeszerzéshez támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 18.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...jut tudomásukra: – a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke; – az Állami Számvevőszék; – a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv; – a közigazgatási hivatal; – a kincstár; – az országgyűlési biztos; – a közbeszerzéshez támogatást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztás jut tudomásukra:– a Közbeszerzések Tanácsának tagja, elnöke;– az Állami Számvevőszék;– a kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;– a közigazgatási hivatal;– a kincstár;– az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] ...amelynek létrehozataláróljogszabály rendelkezik, meghatározva a szervezet által ellátandó feladatot, azirányítására, illetőleg az ellenőrzésére, valamint a működésére vonatkozószabályokat, feltéve, hogy az első bekezdés fentiekben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás előkészítését megelőzően) a közbeszerzési eljárás előkészítésének, lefolytatásának, továbbá belső ellenőrzésének rendjét; a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, szervezetek felelősségi körét és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.