9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Megajánlott termék ajánlatkérő általi ellenőrzése
Kérdés: Nyílt eljárásban az ajánlattevő egy olyan terméket ajánlott, amiről cégünk még nem hallott, annak ellenére, hogy 30 éve vagyunk a piacon. Vélhetően kitalált névről van szó, mert semmilyen információ nem érhető el róla, az érintett állítja, hogy megfelel a műszaki követelményeknek. Szükséges-e az ajánlatkérő utánajárása ebben az esetben? (Vitarendezést kezdeményeztünk iratbetekintést követően.)
2. cikk / 9 Elektronikus közbeszerzés "kezelése" a közbeszerzési szabályzatban
Kérdés: Kell-e kezelni bármilyen módon az elektronikus közbeszerzést a közbeszerzési szabályzatban, és ha igen, akkor milyen mélységben, mit kell tartalmaznia, miről kell szólnia a kiegészítésnek? Mi javasolt e körben?
3. cikk / 9 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
4. cikk / 9 Igazolás számviteli beszámolóval
Kérdés: Köteles vagyok-e a mérleget becsatolni, ha az ajánlatkérő kéri?
5. cikk / 9 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
6. cikk / 9 Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés: Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
7. cikk / 9 Törvénysértés ajánlatok bontásakor
Kérdés: Mi a teendő, ha egy közbeszerzési eljárás során a bontáskor törvénytelenség gyanúja lép fel? Feltételezzük, hogy az utolsó ajánlat kibontásakor nem a felolvasólapon szereplő árat olvasták fel az ajánlatkérő részéről eljáró személyek. Például: az ajánlatokat nem a leadás sorrendjében bontották fel. A gyanús ajánlat feltűnően megkülönböztetett papírral volt becsomagolva. A felolvasólapot csak egy személy látta, aki felolvasta, a másolati példányokat nem nézte meg más bizottsági tag ellenőrzésképpen, hogy nem olvasott-e félre egy számot esetleg. A felolvasás végén nem engedtek betekintést a Kbt.-re hivatkozva. Kérdésem: hogy lehet meggyőződni a bontási eljárás során, hogy nem történt törvénytelenség? Mit enged a Kbt. erre vonatkozóan? Valóban nem lehet betekintést kérni?
8. cikk / 9 Cégkivonat érvényessége, felszámolás
Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
9. cikk / 9 Közbeszerzésiterv-készítési szempontok
Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)